Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-18
9 Szili Katalin üzenetet küldött a vajdasági magyaroknak a vasárnapi szerbiai választás alkalmából Budapest, 2007. január 17., szerd a (MTI) - Az összefogás fontosságát hangsúlyozta Szili Katalin, az Országggyűlés elnöke a vajdasági magyaroknak a vasárnapi szerbiai parlamenti választás alkalmából küldött videóüzenetében, amely a Vajdasági Magyar Szövetség kampányzárójá n hangzott el. A videóüzenetet az Országgyűlés Sajtóirodája juttatta el az MTInek szerdán. "Talán ha valaha történelmi pillanatokat éltek meg a vajdasági magyarok, akkor most ezt élik meg, hiszen a hétvégi választáson a siker egyik záloga pontosan az, hogyan lehet a lehető legtöbb magyar képviselőt juttatni a hivatalos szerbiai közpolitikába" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke a távirati iroda rendelkezésére bocsátott felvételen. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország számára nagyon fontos az, hog y a határon túli magyarok az európai közösség, az Európai Unió tagjai legyenek. Szili Katalin szerint a magyarság lehet az az erő, amely támogatást tud nyújtani az európai integrációt választó szerb politikának. "Viszont ezt kizárólag csak akkor tu djuk megtenni, ha mindannyian összefogunk" - jelentette ki. Szili Katalin szerint arra van szükség, hogy a Vajdaságnak minél több olyan képviselő legyen, aki az európai utat segíteni tudja. Hozzátette, hogy az Országgyűlés elnökeként maga is ezen dolgo zik. "Ezt az utat akkor tudjuk együtt végigjárni, ha a magyarság képviselői ott lesznek abban a politikában, amely Szerbia jövőjét jelenti" - hangsúlyozta üzenetében. vissza Szerb politikusok kivárásra lovagolnak Koszovó jövőjét illetően - ELEMZÉS Fazekas László, az MTI tudósítója írja: Belgrád, 2007. január 18., csütörtök (MTI) - Ritkán fordul elő, hogy egy ország egymással marakodó, heves kampánnyal választásra készülő vezető politikusainak néhány nappal a szava zás előtt - egységes vezetést mímelve - a kilincset szinte egymásnak adó külföldi politikusokat kelljen fogadniuk, s két harsány, populista beszéd között át kelljen térniük a nemzetközi diplomácia finom nyelvezetére, ahogy az az elmúlt napokban Szerbia irá nyítóival történt. Még hogy ők "béna kacsák" lennének? Ugyan már! Ezen a héten több tárgyalópartnerük akadt, mint előtte hónapok alatt. Hétfőn a szlovák és a svéd külügyminiszter tárgyalt Belgrádban, majd Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök Vlagyim ir Putyin orosz elnökkel beszélt telefonon. Kedden a görög kormányfő és külügyminisztere járt a szerb fővárosban, szerdán pedig az osztrák külügyminisztert és a román miniszterelnököt fogadták a szerb vezetők. Valamennyi tárgyalás fő témája Koszovó volt, a melynek a státusa még mindig bizonytalan, de a döntést, amelyet nemzetközi szinten előbbutóbb meg kell hozni róla, erősen befolyásolja a január 21i szerbiai választás kimenetele. Ami a két főszereplőt, az albán többségű tartományt és Szerbiát illeti, az ő álláspontjuk világos. Koszovó teljes függetlenséget kíván, annak minden nemzetközi jogi attribútumával, s már tárgyalni sem hajlandó elnyerésének a feltételeiről. Ezzel szemben Szerbia - amelynek új alkotmánya is rögzíti, hogy a tartomány az ország e lidegeníthetetlen része - "lényegi autonómiát" kínál. Ennek a tartalmát csupán találgatni lehet, mert még senki nem fejtette ki részletesen. Vuk Draskovic külügyminiszter egyszer ugyan azt mondta, hogy a fogalomba a teljes önállóság is belefér, leszámítva a nemzetközi szervezetekben viselt tagságot, ám Kostunica kormányfő a napokban adott interjújában - a politikai szemfényvesztést és levegőbe beszélést lényegében beismerve - úgy nyilatkozott, hogy nincs konkrét elképzelése a dologról; az autonómia formáját további tárgyalásokon kell kialakítani. Éppen ez a lényege a szerb politikai osztály többségét alkotók magatartásának - tárgyalni, húzni az időt, minél távolabbra tolni azt az időpontot, amikor a hatalmon lévőknek vállalniuk kell, hogy a 90 százalékba n albánok lakta tartomány leválásával Szerbia elveszíti területének 15 százalékát. Ez olyan fájdalmas esemény - miután a szerb közvéleménybe belesulykolták, hogy Koszovó szent föld, Szerbia bölcsője, a szerb nemzettudattól elszakíthatatlan őshaza , hogy n incs az a kormányzat, amely készséggel végigcsinálná. Ha meg kell lennie - és hogy igen, azzal a szerb politikusok többsége nyilván tisztában van , akkor ne most, ne a következő hónapokban legyen, hiszen választást kell nyerni, majd kormányt alakítani , ami a szerbiai politikai színtér sajátosságai miatt csöppet sem lesz egyszerű. Nem kell hozzá még egy biztos fekete pontnak számító koszovói függetlenedés is. Ezen a ponton találkoznak a "rövidtávfutó" - a választások megnyerésében és a hatalmi beren dezkedésben gondolkodó - szerbiai politikusok, valamint a Koszovó sorsának eldöntését magához ragadó nemzetközi közösség egy részének érdekei.
