Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-18
6 Cikkek: Szlovénia - a határon túl élő szlovének ügyeivel foglalkozó testület alakuló ülése Ljubljana, 2007. janu ár 17., szerda (MTI/APA) - Megtartotta alakuló ülését kedden Ljubljanában a kormánynak az a tanácsadó testülete, amely a szomszédos országokban élő szlovének ügyeiben hivatott tanácsokkal ellátni a kabinetet. A testület megszabta alakuló ülésén saját m unkarendjét. A teljes grémium évente kétszer fog ülésezni, de lesz három munkacsoportja, amelyek sűrűbben összejönnek - jelentette a szlovén STA hírügynökség. A szomszédos országokban (Magyarországon, Ausztriában, Horvátországban és Olaszországban) élő szlovének szervezeteinek összesen 14 képviselője is helyet kapott a testületben. Ebből hatan Ausztriában, négyen Olaszországban, kettenketten pedig Magyarországon, illetve Horvátországban élnek. A tanács elnöke Janez Jansa miniszterelnök. A kedden m egalakított három munkacsoport közül az első a szlovén nyelv és kultúra megőrzésének kérdéseivel, a második az eurorégiókon belüli gazdasági együttműködéssel, a harmadik pedig a szlovén határokon túl élő szlovének jogi helyzetével foglalkozik. vissza Az osztrák külügyminiszter szerb vezetőkkel tárgyalt Belgrádban Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. január 17., szerda (MTI) - Az EUnak békés, feszültséget nem okozó Szerbiára van szüksége, s a Bel grádban ma uralmon lévő - a hét végi választás után valószínűleg ott is maradó - politikai vezetők készek kielégíteni ezt az igényt, ha Európa figyelembe veszi az elszakadni kívánó Koszovóval kapcsolatos érdekeiket - derült ki Ursula Plassnik osztrák külüg yminiszter és a szerb vezetők szerdai belgrádi tárgyalásain. Az osztrák politikusnő - a hét első felében szinte egymás sarkára lépő szlovén, szlovák és svéd külügyminiszter, illetve a külügyminisztere társaságában érkezett görög miniszterelnök után, s egykét órával az ugyancsak Belgrádban tartózkodó Traian Basescu román államfő előtt - elsősorban a jövendő státusa eldöntésére váró Koszovóról, s a szerb belpolitikai kilátásokról tárgyalt Boris Tadic államelnökkel, illetve Vojislav Kostunica minisztereln ökkel. Ausztria bízik Szerbiában, jó együttműködésre törekszik vele, és az európai integráció útján való haladásra bátorítja - mondta Plassnik Tadicnak, aki szerint most különösen fontos az európai perspektíva Szerbiának. Az ország ugyanis nagy kihívás ok előtt áll, amelyek közül az államfő a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést, s Koszovó sorsának eldöntését emelte ki. Szerbia erős partnerének és barátjának nevezte Ausztriát, s közölte, hogy főleg a hét végi parlamenti választásokról, Kos zovóról, illetve Martti Ahtisaari ENSZfőmegbízottnak a tartományra vonatkozó javaslatáról tárgyalt a vendéggel. Az indítványt, amely néhány héten belül talán ismertté válik, minden érintett izgatottan várja. A Plassnikkal megtartott találkozó után Ko stunica megismételte a már többször hangsúlyozott szerb álláspontot, mely szerint Koszovó sorsáról olyan határozatnak kell születnie, amely összhangban áll az államok határainak sérthetetlenségét is előíró nemzetközi joggal. A döntés csakis kompromisszumos lehet, s azt további tárgyalásokon kell kimunkálni - hangsúlyozta a szerb miniszterelnök. Emlékeztetett rá, hogy bár előirányozták őket, ilyen tárgyalások nem voltak, a szerb és a koszovói albán küldöttség csupán egy találkozót tartott Bécsben a rendezés kimunkálásának elősegítésére, s a végső javaslat megfogalmazására kijelölt ENSZmegbízott, Ahtisaari elnökletével. vissza OGY - Bolyai Kezdeményező Bizottság és a külügyi bizottság találkozója Budapest, 2007. január 17., szerda (MTI) - Határozattervezetet nyújtanak be magyar politikusok az Európa Tanácshoz a jövő héten a kolozsvári BabesBolyai Egyetemről kizárt két oktató ügyében - jelentette be Kozma József, az országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnöke szerdán Budapesten. "Az Európa Tanácsnak elfogadott, Románia által is aláírt egyezményei vannak, többek közt az anyanyelvi, kisebbségi nyelven folyó képzés biztosításáról, alapszinten, középszinten és felsőoktatás szintjén is. Épp en ezért kezdeményezzük azt, hogy minél több támogatót szerezzünk Strasbourgban ahhoz - meghatározó, befolyásos nemzetek részéről is - , hogy alapvető emberi jogok érvényesülhessenek, és ezen belül a magyar kisebbségnek az a joga, hogy anyanyelvén tanulhas son felsőfokú szinten is" - hangsúlyozta Kozma József.
