Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-03
8 továbbá így hívják a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G8ak ügyvivőit is – márpedig Berlin az utóbbi klub elnökségét is ellátja éppen. A várakozások az igencsak langyosra sikeredett osztrák és fi nn elnökségi félév után annyira nagyok, hogy FrankWalter Steinmeier német külügyminiszter máris érzékeltette: ami legalábbis az intézményi kérdéseket illeti, ne várjanak tőlük csodát. A tervek szerint a tavaszi, franciaországi elnökválasztás utánra, júniu sra készülhet el az az ütemterv, ami kijelölheti: mit kezdjenek a huszonhetek a tavalyelőtt két országban is csúnyán elhasalt uniós alkotmányszerződéssel. (A jelenlegi belső döntéshozatal döcögőssége várhatóan még jobban kiütközik időközben az immár huszon hetes körben.) Az EU abban reménykedik: legalább 2008 végére leporolhatja a dokumentumot, vagy máshogy pótolhatja az intézményes űrt. A tagállami vezetők egyelőre márciusban, Berlinben az unió közös értékeit rögzítő nyilatkozatot írnak alá, amelyet nem kel l ratifikálni. Az alkalmat az integrációt megteremtő Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója adja. Németország kettős (EU, G8) elnökségéhez kapcsolódik a legnagyobb vállalás. Berlin azt szeretné elérni, hogy a tagállamok – a kiotói (környezetvédelmi) jegyzőkönyv folytatásaként – az üvegházhatást előidéző gázok 30 százalékos csökkentésében állapodjanak meg. Feladata lesz továbbá a közös energiapolitika továbbgondolása. Ennek nem kedvez, hogy – csakúgy, mint egy évvel ezelőtt – várhatóan igencsak felvize zett európai bizottsági javaslatok kerülnek a márciusi EUcsúcs elé. Mint elsőként a Financial Times Deutchland írta meg, Brüsszel csak lehetőségként, nem konkrét javaslatként veti fel az egységes, EUszintű energiaszabályozót. Jelenleg energetikai „levele zők”, azaz tagállami koordinátorok kijelölése van a napirenden - ez a leglazább, kormányközi együttműködési formának felel meg. A kiszivárogtatások szerint az EU piacfelszabadítási terveit is feladja - mégpedig éppen a németek, illetve a franciák ellenkezé se nyomán. Németországban a hazánkban is érdekelt E.ON és RWE uralja az energiapiacot. A külpolitikában Berlin kezdeményező szerepet kíván játszani a közelkeleti, valamint a koszovói helyzet rendezésében. Utóbbit illetően január 21e utánra várják az ENS Zmegbízott javaslatait. Berlinre hárul az Oroszországgal kötendő partnerségi egyezmény előkészítése is – a zárás a júliusban következő portugál elnökségre maradna. Az előrelépést két tényező hátráltatja. Moszkva nem hajlandó a főleg a fejlett világ képvis előit egy tető alá hozó energiacharta aláírására, Lengyelország pedig továbbra sem adta fel az oroszokkal szembeni vétóját. Elérik működőképességüket az EU harccsopportjai is; az olaszmagyarszlovén alakulat júliustól ügyeletes. vissza (forrás: brüsszeli tudósítónk) Feszült évet vár az MKP elnöke − Az MKP szerint romlottak a szlovákmagyar kapcsolatok Magyar Hírlap • 2007.01.03. Nem lehet jó a kapcsolat Magyarország és Sz lovákia között, ha feszült a viszony a pozsonyi kormány és a kisebbség képviselői között – mondta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a szlovák SITA hírügynökségnek adott interjújában. A nyolc év kormányzati pozíció után tavaly ismét ellenz ékbe került Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke emlékeztetett arra, hogy a múltban számos olyan esemény történt, amelyek nyilvánvalóan nem tettek jót a szlovák – magyar kapcsolatoknak. Bugár ezzel kapcsolatban Malina Hedvig, az állítólag bőrfejűek által b ántalmazott nyitrai diáklány esetét hozta fel példának. A pártelnök elsősorban a szlovák kormány hozzáállását nehezményezte. A probléma okait mindenekelőtt abban látta, hogy a Robert Fico miniszterelnök vezette kabinet "visszaélt" az incidens fejleményeive l. Bugár hangsúlyozta, hogy az MKP a belügyminiszterrel, Robert Kalinákkal kötött szóbeli megállapodása értelmében elzárkózik attól, hogy politizálja Malina Hedvig ügyét. Aggasztó változások Indokolatlannak és célszerűtlennek nevezte a Határon Túli Magyarok Hiva talának megszüntetését Bárdos Gyula. A Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője a január ban életbe lépett budapesti döntéseket, így a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal bezárását, a határon túli magyarok támogatásában érintett közalapítványok átalakít ását, a magyarországi nemzetpolitika változásait is aggodalommal szemléli. A pozsonyi Új Szónak nyilatkozó politikus elsősorban azt nehezményezte, hogy a rendszer átalakításával megszűnnek annak bevált elemei is.
