Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-16
11 Magyar szemmel talán furcsának tűnhet a "FideszMSZP" típusú osztozkodás, de osztrákkal már korántsem. Ausztria politikai életét - sokszo r a tanfelügyelők kinevezéséig bezárólag - évtizedekig uralta a "Proporzsystem", a hivatalok következetes felosztása a Néppárt és a szocialisták között. Az EPben annál nagyobb a kísértés, mert az immár hat további frakció mind szabályos törpe a két óriásh oz képest. Igaz, Pötteringgel szemben három alternatív jelölt is indul: az olasz zöldpárti Monica Frassoni, a dán euroszkeptikus JensPeter Bonde és a francia kommunista Francis Wurtz. Némi önreklámnál többre azonban nem számíthatnak, és örülhetnek, ha saj át frakciójuk rájuk szavaz. A nagy leosztás végigvonul az összes pozíción. Végül is így elégíti ki a legtöbb érdeket: a néppárti az egyetlen frakció, amely mind a huszonhét tagállamban jelen van, és a szocialisták sem sokkal maradnak le ettől. Az óriásoknál nyíltan működik az is, hogy a tagállamok egy, az arányosság elvét követő rendszerben szerezhetnek pozíciót. Ezen be lül (a magyarok is) maguk sakkozhatnak: inkább egy látványosabb, de az EU politikájára kisebb hatással bíró tisztségre törekednek (például külügyi bizottság), vagy egy hajtósabb, de a sajtót, a külvilágot kevésbé érdeklő megbízatásra (például belső piaci b izottság)? Inkább tekintélyes, például bizottsági elnöki posztra hajtanak, vagy arra törekszenek, hogy minden bizottságban jelen legyenek - akár egyszerű tagként , és így minden vonalon közelről követhessék a fejleményeket? Van, hogy tagállami megfontolás ok számítanak. Mivel Németország az EU legnagyobb befizető tagállama, a német képviselők minden olyan pozícióra figyelnek, amellyel a pénz útját figyelemmel kísérhetik. A mostani tisztújításon a magyar képviselők helyzete nem változik majd érdemben. Faza kas Szabolcs (MSZP) a költségvetésellenőrzési bizottság éléről az EP elnökségébe, kvesztori posztra léphet elő. Szájer József (Fidesz) és Kósáné Kovács Magda (MSZP) marad a frakcióelnökségben: előbbi alelnökként, utóbbi pénztárnokként. Schmitt Pál (Fidesz ) számíthat az Európai Unióhorvát parlamenti vegyes bizottság társelnöki, illetve a kulturális bizottság alelnöki tisztségére. Gurmai Zita és Lévai Katalin (MSZP) várhatóan maradhatnak alelnökök a női és esélyegyenlőségi, illetve a jogi bizottságban. Az eddigi 732 helyett már 785 képviselő vehetett részt teljes jogú tagként tegnap, az Európai Parlament strasbourgi ülésén; Bulgária és Románia 53 küldöttét Josep Borrell, az EP kedden távozó spanyol (katalán) elnöke köszöntötte. A 35 romániai képviselő közö tt szerepel az RMDSZ három politikusa, Kelemen Attila, KónyaHamar Sándor és Szabó Károly is. Velük a határon túli magyar képviselők száma ötre emelkedett; eddig a szlovákiai Bauer Edit és DukaZólyomi Árpád volt tag. (2009ben viszont az EP létszáma 736r a esik vissza, ami érinti a magyarok képviseletét is. Az anyaországi EPtagok száma kettővel csökken majd.) A francia Bruno Gollnisch vezetésével megalakult az EP szélsőjobboldali frakciója, miután húsz fővel elérték a szükséges létszámot. A szocialisták a z új képviselőcsoport elszigetelésére szólítottak fel. Az EP ma választja meg új elnökét, várhatóan a német kereszténydemokrata HansGert Pötteringet. (Sz. L. L.) vissza "Le a kalappal Szlovénia előtt!" − Gyurcsány Ferenc Lj ubljanában méltatta az euró bevezetését a délnyugati szomszédnál Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. január 16. Közös kormányülés rendez az ősszel Magyarország és Szlovénia - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután hétfőn az euró szlovéniai b evezetését ünneplő ljubljanai rendezvények mentén tárgyalt Janez Jansa kormányfővel, Borut Pahorral, az ellenzéki szociáldemokraták elnökével, valamint találkozott a szlovéniai magyar kisebbség képviselőivel. Magyarország szomszédai közül eddig Ausztriával , Horvátországgal és Romániával rendezett közös kormányüléseket. Gyurcsány szerint az őszi magyarszlovén közös kormányülés fő témája az energiapolitika lesz. Szlovénia azt szeretné, hogy a Magyarországon épülő gáztározókból és gázelosztó központból Olas zország irányában Szlovénián keresztül épülne ki egy vezeték. Ez Magyarországnak is érdeke - jegyezte meg a kormányfő. A magyar fél azt szeretné, ha befejeződne a közúti és vasúti közlekedés modernizációja, villamosítása és még a titói Jugoszlávia idején f elszedett vasútvonalak helyreállítása. A szlovén kormány ezt az évtized végére ígéri. Magyar cégek ugyanakkor szívesen részt vennének a koperi kikötő fejlesztésében és privatizációjában.
