Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-16
6 ülésükön. Az elképzelés szerint a Kulturális Autonómia Tanács olyan, vagy majdnem olyan testület lenne, mint amilyet a román parlamentben egyelőre elakadt kisebbségi törvénytervezet is elő revetít. A politikai döntéshozatal továbbra is az RMDSZ "parlamentjének" nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a kezében maradna. Jelenleg emellett működik konzultatív szerepkörével a SZET, amely az RMDSZ társult tagszervezeteinek (alapítvá nyok, egyesületek) képviselőiből, tizenöt - a szövetségi elnök által felkért - közéleti személyiségből, valamint a történelmi magyar egyházak vezetőiből áll. Kelemen Hunor RMDSZes képviselő, a SZET elnöke az MTInek hétfőn elmondta: a SZET az alapsza bályzat 1993as megalkotásától kezdve a politika és a civil társadalom közötti egyeztetéseknek volt a színhelye. Hozzáfűzte: ezt a szerepét ideigóráig be is töltötte, később azonban "kifulladt", különösen azután, hogy az RMDSZ kormányra került, és a dönté shozatal egész folyamata felgyorsult. A másik probléma, hogy a SZETben sokféle érdekvédelmi szervezet van jelen, a pedagógusokétól a mezőgazdászokén keresztül egészen a jogászokéig és a közgazdászokéig, emiatt nehezen haladnak a konzultációk. Hiszen egyegy adott kérdés nem mindenkit érdekel - mondta Kelemen. A Kulturális Autonómia Tanács a SZET helyébe lépne, de nem egyszerű átkeresztelésről lenne szó. Az újfajta testületnek kiegészülne a hatásköre, azaz átvenné a társadalomszervezési teendőket a kultúra, az oktatás, a gazdaság, az ifjúság vagy a szociális kérdések területén - fejtette ki a képviselő. Addig is, amíg e tanácsnak nincs lehetősége közjogi felhatalmazásra (vagyis amíg nem születik meg a kisebbségi törvény), a kétoldalú - a polit ika és egyegy civil, szakmai, vagy más érdekvédelmi szervezet közötti - egyeztetéseknek lenne a színtere. A konzultációkat fizetett alkalmazottak bonyolítanák le, mégpedig kétoldalú formában, tehát nem úgy, hogy mindenki egy helyen hallgat végig minden té mát. "Egyszerűen fogalmazva: a testület megalakítása biztosítaná a politika és a társadalomszervezési feladatok szétválasztását" - állapította meg Kelemen Hunor. Megfogalmazódott az az ötlet - tette hozzá , hogy a Kulturális Autonómia Tanács átvehetn é a támogatási rendszer teendőit is. Az bírálná el például a (román állami forrásokat a magyarság számára elosztó) Communitas Alapítvány nyilvános pályázatait. Ezzel a változtatással a mai valósághoz szeretnék igazítani az RMDSZ struktúráját - mondta a politikus. Az MTI kérdésére válaszolva úgy vélekedett: ezzel nem lehet sem pozitív, sem negatív irányba befolyásolni a kisebbségi törvény elfogadásának folyamatát. Ugyanakkor szerinte számítani lehet a román sajtó jövőbeni heves reagálásra, amennyiben az RMDSZ kongresszusa meghozná a döntést a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról. vissza Felelős magatartást kér az EU az érintett felektől a koszovói státusdöntés után Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüssz el, 2007. január 15., hétfő (MTI) - A nyugalom megőrzését és felelősségteljes hozzáállást vár az Európai Unió Koszovótól és Szerbiától azt követően, ha a jövő hónap elején Martti Ahtisaari ENSZkülönmegbízott ismerteti javaslatát Koszovó jövőbeni státusáró l - adta értésre Javier Solana, az EUtagországok közös kül- és biztonságpolitikai felelőse hétfőn Brüsszelben, miután találkozott Fatmir Sejdiu koszovói elnökkel. Ahtisaari a hét végi szerbiai választások után várhatóan röviddel nyilvánosságra hozza e lképzeléseit a ma még Szerbiához tartozó, de túlnyomórészt albánok lakta tartomány jövőjéről. A javaslat elvben a jelenlegitől a teljes függetlenségig bármilyen változatot tartalmazhat - a különmegbízott azért vár annak közlésével, hogy ne befolyásolja a s zerb választásokat, főként ne a demokratikus erők rovására. Fejdiu Solanával folytatott találkozója után ismét jelezte: azt várja, hogy Koszovó független lesz, és önálló államként gyorsan beilleszkedik majd az európai uniós szerkezetbe. Egyúttal megerő sítette, hogy a többség iránti felelősség, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása a térségben mindenképpen alapkövetelmény marad. Elmondta, hogy a tartomány vezetése szeretné, ha a státus eldöntése után is jelentős nemzetközi civil jelenlét j ellemezné Koszovót, illetve maradnának még a NATOerők is. Solana leszögezte, hogy az EU még inkább növelni tervezi elkötelezettségét Koszovóban, bármi legyen is a döntés annak jövőjéről. Az uniónak fontos érdeke, hogy a tartomány és az egész régió st abil maradjon - tette hozzá. Fejdiu találkozott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság balkáni térségért felelős tagjával is. A biztos újságíróknak arról beszélt, hogy Szerbia uniós közeledése is múlik azon, mennyire együttműködő Belgrád a koszovói státus , illetve a döntést követően kialakuló helyzet rendezésében. Megerősítette egyúttal, hogy amennyiben a demokratikus erők diadalmaskodnak vasárnap, Szerbiának esélye lesz hamar elnyernie az EUtagjelölti pozíciót - bár ennek feltétele a Nemzetközi Törvénysz ékkel folytatott teljes körű együttműködés is. vissza
