Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-15
20 Mozgalom vajdasági tagjai is, ami erős visszhangot váltott ki a szervezetet fasisztoidként jellemző szerb sajtóban. A Szerbiából egy időben verekedés miatt kitiltott Toroczkai László vezette mozgalom - látva a felháborodást - végül visszavonta jelöltjeit. Ennek a közjátéknak is szerepe lehetett abban, hogy a MÖK a határidő lejárta előtti utolsó percekben nyújtotta be listáját, amely így az utolsó előtti lett a szavazólapon. A törvényhozásból való kimaradás veszélye ezúttal nem fenyeget annyira, mivel a nemzeti kisebbségeket képviselő pártoknak úgynevezett természetes küszöböt ír elő a szerb választási törvény. Annyi képviselőjük le het, ahányszorosát az egy megválasztott képviselőre átlagosan jutó szavazatoknak megszerzik, ami azt jelenti, hogy ötven százalékos, nagyjából 3,3 milliós részvétel mellett - mivel 250 tagú a parlament - 13 ezer szavazat is elég nekik egy képviselői hely m egszerzéséhez, míg a szerb pártoknak, amelyek számára kötelező az 5 százalékos választási küszöb, ebben az esetben legalább 165 ezer szavazat kell. Mirnics Károly szociológus szerint a magyar politikai erők széthúzása a szerb pártoknak kedvez. A szakembe r szerint az északon egy tömbben élő magyarság egy része a magyar pártokra fog szavazni, de a szórványmagyarság teljes egészében a vajdasági és regionális pártokra, ha egyáltalán az urnákhoz járul. vissza TEKT: stratégiát mó dosít az RMDSZ - Kulturális Autonómia Tanácsok felállítását szorgalmazzák a területi elnökök Új Magyar Szó 2007. január 15. Szerző: Bögözi Attila Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyett Kulturális Autonómia Tanács – ez a javaslat körvonalazódott a hét végén a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) marosvásárhelyi ülésén, melyen az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei a kongresszusi előkészületek jegyében áttekintették a szövetség programjának és alapszabályzatának módosítására vonatkozó javasla tokat. Markó Béla szövetségi elnök az ÚMSZnek nyilatkozva a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta, cél egy olyan, vagy majdnem olyan testület létrehozása, amit a kisebbségi törvénytervezet is előrevetít. „Az RMDSZben továbbra is szükség van a civil sz féra, az értelmiség jelenlétére, de nem csupán olyan jellegű konzultatív szereppel, amilyennel a Szövetségi Egyeztető Tanács bírt. A politikai döntéshozatal továbbra is a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a feladata lesz, de szeretnénk egy olyan Ku lturális Autonómia Tanácsot létrehozni, amelynek átadnánk bizonyos hatásköröket. Például pályáztatási lehetőségeket, döntést oktatási, művelődési intézményekkel kapcsolatosan, ami azt is jelenti, hogy erősíteni szeretnénk és nem gyengíteni ezt a fórumot” – fejtette ki az elnök. Takács Csaba ügyvezető elnök lapunk kérdésére válaszolva azt mondta: a romániai magyar közszféra szereplői között elképzelhető egy olyan megállapodás, mely alapján az RMDSZ magára vonatkozóan kötelezőnek tekintené, és olyan formába érvényesítené a román parlament által következetesen megtagadott kisebbségi törvényt, mintha az törvényes közjogosítvánnyal rendelkezne. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy RMDSZes polgármesternek figyelembe kellene vennie – például – a Kulturális Autonómia Tanács azon véleményét, hogy az adott településen ki legyen a kulturális központ, a színház vagy más kultúrintézmény igazgatója. A testület hatáskörébe tartozna továbbá minden olyan kérdés, ami a romániai magyar közösségnek nemzetikulturális ör ökségével kapcsolatos és hozzájárul a saját értékrend kialakításához. Idén is fontos az infrastrukturális fejlesztés „Az uniós csatlakozás mindenki számára nagy esélyt, de ugyanakkor nagy kihívást is jelent, ugyanis az Unió tagjaként nagyságrendekkel nag yobb pénzforrások állnak rendelkezésre, például infrastrukturális fejlesztésre, ezért prioritás, hogy növeljük az ország forrásfelhasználási hatékonyságát” jelentette ki a TEKT ülését követő sajtótájékoztatón Markó.
