Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-09
22 Népszava 2007. január 9. Magyar vámosok "alázzák meg” a Nagylaknál az országba belépő románokat – adta hírül egy román lap, melynek állításait a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) szóvivője cáfolta a Népszavának. A Romania Libera hétfőn arról írt, hogy a "magyar vámosok” kiürítik a románok gépkocsijait, tömegével alázva meg az európai országokban dolgozó, ottani munkahelyükre visszatérni akaró románokat. A tudósítás szerint a hét végén a határátkelőhöz érkező romá noknak több órát kellett várakozniuk a "magyar vámosok” ellenőrzései miatt, ráadásul állítólag kidobatták az autókban talált élelmiszereket. A lap helyszíni tudósításban szólaltatott meg haragos románokat. Azt panaszolták, hogy a "magyar vámosok” apróléko san átkutatták autójukat, amit megalázónak éreztek. "Hát nem európaiak vagyunk? Miért bánnak velünk úgy, mintha tolvajok lennénk?” – kérdezte az egyik utas. Schlág László bukaresti magyar vámattasé cáfolta az MTInek a lapban megjelenteket, s felhívta a figyelmet arra: az újság keveri a fogalmakat. Erről beszélt lapunknak Sipos Jenő, a VPOP szóvivője is. Mint mondta, nem keverendő össze a határőr a vámtiszttel, illetve a vámos a pénzügyőrrel. Hangsúlyozta: miután január elsejétől Románia az Európai Unió t agja lett, nincs már vámellenőrzés a határon, a VPOP tagjai elvonultak az átkelőhelyekről. Az azonban tény, a pénzügyőrök "szúrópróbaszerűen, illetve kockázatelemzéssel mélységi jövedéki ellenőrzést” tartanak, de nem közvetlenül az átkelőnél, hanem annak t érségében. Mint mondta, az ellenőrzések nem élelmiszerekre, hanem a jövedéki termékekre irányulnak, mert például a cigaretta esetében derogációt kapott az EUtól Románia, ami miatt ott még mindig jóval olcsóbb a dohányáru. Az ellenőrzések indokoltak – fűzt e hozzá Sipos, aki szerint ezt az is bizonyítja, napi 3040 olyan kocsit "fülelnek le”, amelyben a megengedett 200 szál feletti mennyiségű, be nem vallott cigarettát találnak, ami után nem fizettek adót. A szóvivő hozzátette: a térség parancsnoka is cáfolt a, hogy élelmiszert vettek volna el az átvizsgált utasoktól, akik közül hétfő estig – tudomása szerint – nem érkezett panasz az ellenőrzésekre, s más, hivatalos szerv sem tett bejelentést a magyar hatóságoknál. vissza Az új csillag neve: Románia - Jó üzleti lehetőségeket és áremelkedéseket egyaránt hozott az EUcsatlakozás Világgazdaság 20070109 A január 1je óta EUtaggá vált Románia egyre inkább a „sztár” szerepét kezdi betölteni Kelet- és KözépEurópában a külföldi b eruházók számára. Tavaly a csatlakozásra való készülődés lázában felpörgött gazdaság, és a regionális viszonylatban nagy (22 milliós) belső piac nyolcmilliárd eurónyi közvetlen befektetést vonzott, kétszer annyit, mint Magyarország. Román viszonylatban óri ási öszszegről van szó: a beáramlott működő tőke a központi költségvetés kiadási főösszegének egynegyedével (!) ért fel. A csatlakozás mámoros éltetése mára lecsendesült, az igazi tél megérkeztével pedig hideg fejjel gondolják át, mit is hoz számukra újdon sült EUtagságuk. Ugyanúgy mint a 2004 májusában csatlakozott tíz új tagállam esetében, Romániában is árváltozásokat (többnyire emelkedést), erősödő konkurenciát, a külföldi vállalkozások hangsúlyosabb megjelenését tapasztalhatják majd. Leginkább az energe tikai és a közműszektorban jelentkezik a kisfogyasztóknál árváltozás, hiszen ezeken a területeken kell felzárkóztatni az unióhoz az ottani árszínvonalat. Az év végéig a villamos energia és a gáz piacát teljes mértékben liberalizálják. Jelenleg Romániában a villamos energia 60 százalékát hőerőművek állítják elő, ám a prognózisok szerint ezek közül többet be kell zárni, mivel nő a külföldi kapacitásnövekedés által támasztott árkonkurencia. Jelenleg a földgáz ezer köbméterenkénti ára Romániában 145 dollár, ám az év végére ez 170re nő. A mezőgazdasági termelőknek nyújtandó szubvenciók csökkenése miatt jelentősen drágulhatnak a zöldségek, hivatalos becslés szerint akár 25 százalékkal is. Átlagosan 10 százalékkal nőhet a legolcsóbb kenyér ára, és a cukor ára is jelentősen drágulhat. Az uniós integráció a legszembetűnőbb és a leghamarabbi változást a vám területén hozza. Kedvező a lakosság számára, hogy az EUból olcsóbb élelmiszerek érkeznek majd, mert ez árletörő hatású lehet. A többlethúsimport akár 20 százalék os árcsökkenést is eredményezhet, ráadásul a hazai sertéstermelés csak a fogyasztás felé fedezi. Az import gerjesztette árverseny miatt a pasztörizált tej és a sajttermékek ára 2030 százalékkal eshet. (A tejtermékek vámterhe 45 százalék volt a csatlakozás ig.) A román nemzeti deviza tavalyi, 8,6 százalékos (euróval szembeni) erősödése után a lej az idén tovább izmosodhat, így a közös európai deviza egysége akár 3,25 lejre is gyengülhet. Az uniós tagság egyszerűbbé teszi a
