Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-02
16 Magyar segítség román vállalkozóknak - Az árak visszatartják az újonnan csatlakozó országok dolgozóit Népszava 2007. január 2. Szerző: Muhari J udit Nincs mitől félni, a román és a bolgár munkavállalóknak nincs kellő anyagi tartalékuk ahhoz, hogy Magyarországra költözzenek. A munkaerőpiaci szakértő szerint mítosszá vált, hogy a román munkavállalók kiszorítják a magyarokat, miközben erről nincs szó: ők is és a vállalkozók is Romániában szeretnének érvényesülni. Ehhez a magyar vállalkozók segítséget nyújtanak; Sepsiszentgyörgyre várják a nagy létszámú magyar településeken élő román befektetőket, hogy a hazai vállalkozók, tanácsadók megtanítsák rom án kollégáikat a nyereséges vállalkozás működtetésére. A hazai példa és a román élethelyzet nem igazolja a félelmeket, ezért teljesen meg kellene nyitni a munkaerőpiacot – jelentette ki lapunknak Szedlárné Gáll Ibolya. A munkaerőpiaci elemző szerint am ikor Magyarország csatlakozott az unióhoz, a régi tagállamok előzetes felmérést készítettek arról, hogy az új tagországokból milyen arányban vállalnának munkát külföldön. Az elemzésből akkor az derült ki, hogy a felnőttek 1540 százaléka indult volna útnak , a csatlakozást követően azonban nagyon kevesen éltek valóban a lehetőséggel; az első évben a munkavállalóknak csupán 0,5 százaléka vállalkozott az elköltözésre. Bár a románok mobilabbak, mint a magyarok, magyarázta a szakértő, az itteni árak visszatart ják őket a tartós munkavállalástól. A gyerekes családoknak lakást kell venniük, az étkezés, az iskoláztatás költségei pedig duplája az otthoninak. Akinek nincs anyagi tartaléka vagy olyan hozzátartozója, aki legalább két évre befogadja őt, nem tud egyik na pról a másikra Magyarországra költözni. Úgy fogalmazott: mítosszá vált, hogy a román munkavállalók kiszorítják a magyarokat. Szerinte nincs erről szó, a román munkavállalók és vállalkozók Romániában szeretnének érvényesülni, és ebben a magyar tanácsadók se gítségükre vannak. Együttműködésük értelmében Sepsiszentgyörgyre várják a nagy létszámú magyar településeken élő román befektetőket, hogy a hazai vállalkozók, tanácsadók megtanítsák román kollégáikat a nyereséges vállalkozás működtetésére. Az 1989 –91es m agyar ismeretek átadására van most ott szükség – mondta a szakértő. Hozzátette: a román vállalkozók saját hazájukban szeretnének az Európából érkező pénzekkel gazdálkodni. Ismert, Magyarország ütemezetten nyitja meg munkaerőpiacát 2007 január elsejétől a bolgár és a román munkavállalók előtt. Az ütemezett nyitás azt jelenti, hogy Bulgária és Románia uniós tagságának első két évében 219 szakmára terjed ki az automatikus engedélykiadás – olyan szakmákban, ahol munkaerőhiány van. Ilyen például az élelmiszerip ar, a textilipar, az építőipar vagy az egészségügy. Az eredetileg 140 szakmát tartalmazó lista jórészt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatára bővült ki. Az érintett szakmákban kérni kell ugyan munkavállalási engedélyt, de annak megadása automati kus lesz. A meghatározott szakmák és ágazatok mellett továbbra is könnyítetten juthatnak majd a munkaerőpiacra azok, akik gyakornokként dolgoznak vagy szezonális munkát vállalnak Magyarországon. Ezekben az esetekben megmaradna az eddig alkalmazott kvótaren dszer, vagyis továbbra is évente 700 gyakornok, illetve 8000 szezonális munkás dolgozhat hazánkban. Minden parlamenti párttal egyeztetett a kormány ebben a kérdésben, a széles körű tárgyaláson azonban a Fidesz és a KDNP nem kívánt a miniszterelnökkel tárg yalni. Orbán Viktor a kért időpontig levélben sem árulta el pártja véleményét. Több nappal a végleges döntés után, a karácsony előtti napon hozta nyilvánosságra CserPalkovics András szóvivő a nagyobbik ellenzéki párt álláspontját. 30 millió fővel bővült az unió Románia népessége 21,7 millió, Bulgáriáé 7,8 millió, tehát mintegy 30 millió fővel nőtt az unió népessége január 1jétől. A 15 – 64 éves népesség foglakoztatása Romániában és Bulgáriában az EU25ök átlagában mért 63,8 százaléknál alacsonyabb: Rom ániában 57,6, Bulgáriában 55,8 százalék (Magyarországon 57 százalékos). Bulgáriából 2000ben volt nagyon jelentős kivándorlás, 221 ezer ember hagyta el az országot. Romániából a hivatalos adatok szerint 2001ben volt nagy kivándorlás, ekkor több mint félmi llió ember hagyta el az országot. A Világbank a közelmúltban tett közzé egy jelentést, amely szerint a 15 – 24 éves fiatalok 88 százaléka elhagyná Romániát, részben tanulás, részben munkavállalás céljából. vissza
