Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-09
14 Kormányzás: reformok, megszorítások A kormányzással kapcsolatos legfontosabb kérdésnek 2007re (de az azt követő évekre is) az látszik, hogy felpuhítjáke a szocialisták a konvergenciaprogram szerinti szigorú gazdaságpolitikai programot. A gazdasági érveken túl ennek politikai szempontból is ellentmond, hogy a kiigazítástól való eltérés a többször újrakezdett (kormányalakítás, balatonőszödi beszéd, önkormányzati vereség) kormányzás kezdetét hiteltelenítené, eg y ilyen radikális váltásra pedig új politikát építeni több kockázatot jelent a Fidesz, megélhetési válságra vonatkozó bírálatánál. A kormányzást ugyanakkor 2007ben folytatódó demonstrációk, sztrájkok kísérik, amit megelőlegeztek már a kórházátalakítással kapcsolatos helyi tüntetések 2006 végén. vissza Csökken a nemzeti incidensek száma? − Koszovó végleges státusának kihirdetése után újabb erőszakhullám jelentkezhet Vajdaságma.info • 2007.01.08. A nemzeti alapú incidensek száma és intenzitása 2006ban csökkenő irányzatot mutat, olvasható a nagybecskereki Civil Társadalom Fejlesztési Központ (CDCS) legújabb, Nemzetek közötti incidensek Szerbiában 2006ban című elemzésében1. A szakértők erre a kedvező irányzatra már 2005ben felfigyeltek, mivel az incidensek száma az ezt megelőző (2004es) évhez viszonyítva csökkent2. Az elemzés szerint csökkenést mutat a nemzeti színezetű támadások száma is. A 2006. évi incidensek legtöbbje Vajdaságban (33, ezek közül 9 Újvidéken, 6 pedig Sz abadkán) történt. A sértettek között továbbra is a legtöbb a magyar és a horvát (12 – 12), majd az albánok és a bosnyákok (5 – 5), zsidók (3), szlovákok (2), ruszinok (1) és a montenegróiak (1) következnek. Az esetek között a legtöbb a gyűlöletbeszéd (17 eset ), a nacionalista tartalmú falfirka (15), a temetőrongálás (6) és a vagyonrongálás (6), de volt a halálos fenyegetés (2) is. Egyre gyakoribb jelenség a többnyelvű helységnévtáblák rongálása, de erről a sajtó leginkább nem számol be. A helyi önkormányzatok is eltérően viszonyulnak ehhez: egyes önkormányzatok, mint például a nagybecskereki, a rongálást azonnal elítélik és kijavítják a helységnévtáblákat, míg mások, mint például a magyarcsernyei, egyáltalán nem reagálnak. Vajdaságban 2004ben történt a legtöb b etnikai színezetű incidens, amikor a koszovói és a délszerbiai erőszakhullám a tartományban is erősen éreztette hatását. A kisebbségellenes megnyilvánulások, amelyek legnagyobb része éppen a vajdasági magyarok ellen irányult, csak a nemzetközi közösség – elsősorban az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – erőteljes nyomására csökkentek. Ennek hatására a rendőrség is megkezdte a bűnvádi feljelentések megtételét és „az igazságügyi szervek sokkal gyorsabban do lgoznak, mint 2003ban és 2004ben” – állapítja meg a jelentés. Etnika homogenizáció A CDCS jelentése felhívja a figyelmet a nacionalista jelenségeknek Vajdaság északi részéről a tartomány központi része felé való „földrajzi elmozdulására”, amely részre „az etnikai homogenizáció gyors folyamata a jellemező”. Az elemzés szerint a nemzetek közötti incidensek esetei arra utalnak, hogy a többnemzetiségű közösségekben a fiatalok etnikai alapon egyre inkább elkülönülnek. Megállapítja, hogy a más nemzetiségű f iatalok között nagyfokú etnikai távolság van, illetve „párhuzamos életet élnek”. Ezt összefüggésbe hozza azzal a ténnyel, hogy legtöbb nacionalista kilengés, vagyis az esetek mintegy kilencven százalékának elkövetői leginkább fiatalok. A CDCS elemzői végül rámutatnak: Koszovó státusa rendezési folyamatával kapcsolatban szükséges, hogy a nemzetközi közösség és a nemzetközi szervezetek fokozottabban figyeljék a szerbiai kisebbségek jogainak megvalósulását. „A 2004 márciusi események tapasztalataira való tekin tettel, amikor az etnikailag motivált erőszak Belgrádra, Nišre és Vajdaságra is átcsapott, a nemzetközi szervezetek figyelmének az elkövetkező időszakban felbecsülhetetlen jelentősége lehet” – nyilatkozta Snežana Ilić, a Központ koordinátora a Danas című b elgrádi napilapnaksub5. A jelentés eredményeit megerősítette Ana TomanovaMakanova, a vajdasági kisebbségi nemzeti tanácsok koordinátora is, aki január elején a B92nek elmondta6, hogy „a nemzeti alapon történő incidensek száma
