Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-05
9 Egyre több román viszonyul pozitívan a határon túliaknak nyújtott magyarországi támogatáshoz Bukarest, 2006. december 4., hét fő (MTI) - Románia többségi lakosságának magatartása jelentős mértékben módosult a határon túli magyaroknak nyújtott magyarországi támogatást illetően, Budapest intézkedéseihez egyre több román viszonyul pozitívan - állapítja meg egy hétfőn bemutatott romá niai közvéleménykutatás. A romániai etnikumok közötti viszonyt vizsgáló felmérés a bukaresti kormány Markó Attila államtitkár által vezetett kisebbségi hivatalának megrendelésére készült. A kutatásnak az a célja, hogy rögzítse: Romániának az Európai U nióhoz való csatlakozása pillanatában milyenek az országban az etnikumok közötti kapcsolatok. A felmérés megállapítja, hogy Románia lakosságának 56 százaléka az etnocentrizmus szempontjából árnyaltan tekint saját közösségére. Horváth István koloz svári szociológus, a 2006. október közepe és november eleje között begyűjtött adatok egyik feldolgozója, az MTInek nyilatkozva kifejtette: az etnocentrizmus azt jelenti, hogy valaki kizárólag a saját etnikai csoportját tartja a legjobbnak, csak ezen belül tudja elképzelni saját életét. A lakosság több mint fele azonban már felismeri, hogy saját kultúrájának van alternatívája, vagyis más közösség kultúrájában is jól érezheti magát. A felmérés szerint a kedvező jelenségek közé tartozik az is, hogy nem gy arapodott számottevően a kisebbségek iránt előítéletekkel viszonyulók száma. Ugyanakkor e társadalmi rétegen belül megnőtt azok aránya, akik a kisebbségekkel szemben a szegregációhoz hasonló szélsőséges megoldásokat javasolnak. Horváth Istvánt leginká bb az az adat lepte meg, amelyből kiderült, hogy magas Romániában a homoszexualitást elutasítók, a homofóbok aránya. Megállapította: jelenleg a román közvélemény ezt a kisebbséget veti meg leginkább. A romániai magyarokhoz Románia lakossága társadalmi szempontból nem viszonyul negatívan, ami azt jelenti, hogy a románok jelentős többsége elfogadja a magyar kisebbség tagjait szomszédként, munkatársként. A magyarokat viszont, mint politikai követeléseket megfogalmazó közösséget, a többségiek már sokkal ke vésbé szeretik, a románok konfliktusosnak minősítik a köztük és a romániai magyarság, mint politikai entitás között létező kapcsolatot. Megnőtt tehát azok aránya, akik úgy látják, hogy rendezetlen politikai ügyek miatt egy békésebb időszak után ismét ellentét létezik románok és magyarok között. Horváth szerint ez azzal magyarázható, hogy az elmúlt kéthárom hónapban a romániai magyarság vezetői olyan politikai célkitűzésekről beszéltek nyilvánosan, mint az autonómia különböző formáinak a megvalósí tása. A felmérés azt is vizsgálja, hogy az ország lakossága hogyan viszonyul a többnyelvű feliratokhoz, amelyek úgynevezett új "nyelvi tájképet" honosítanak meg. A szociológus szerint érdekes, hogy e tekintetben éppen azok tanúsítanak elutasító magata rtást, akik nem élnek együtt kisebbségekkel, tehát nem szembesülnek közvetlenül ezzel a jelenséggel. A kisebbségi lakosságot is magában foglaló régiók románjai között viszont magasabb azok aránya, akik egyetértenek a nyelvi tájkép sokszínűsödésével. vissza Markó Béla szerint nem fenyeget közvetlenül a kormányválság veszélye Romániában Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. december 4., hétfő (MTI) - Markó Béla szerint nem fenyeget közvetlenül a kormá nyválság veszélye Romániában a konzervatívok kilépése után, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ugyanakkor úgy véli, hogy a szervezetnek adott esetben nem kell félnie az előre hozott választásoktól sem. A politikus az RMDSZ képviselőhá zi és szenátusi frakciójának együttes ülése után hétfőn a parlament épületében az MTInek elmondta: nem kell tartani közvetlenül attól, hogy Romániában kormányválság robban ki a Konzervatív Pártnak (PC) a koalícióból való kilépése után. A PCnek két kormán ytagja - egy miniszterelnökhelyettese és egy minisztere - volt, az előbbi posztnak a betöltése nem sürgős, csak egy tárca sorsát (a gazdasági és kereskedelmi minisztériumét) kell rendezni. Ahhoz azonban nem kell parlamenti jóváhagyás, a miniszterelnök jav aslatára az államelnök dönthet ebben a kérdésben - mondta Markó. A kormány akkor sem feltétlenül bukna meg, ha a konzervatívok miatt nem sikerül megszavazni a költségvetést, bár az meglehetősen nehéz helyzetet teremtene - mondta a magyar politikus. A konzervatív párt ugyanis csak azzal a feltétellel hajlandó áldását adni a jövő évi költségvetésre, ha a jelenlegi koalícióban maradt tagok (liberálisok, demokraták, RMDSZ) támogatják a PC követeléseit, nevezetesen azt, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 1 9 százalékról 9 százalékra csökkenjen, és mentesüljön az adózás alól az újra befektetett nyereség. Markó Béla szerint e követelések teljesítése teljesen felborítaná a mostani pénzügyi egyensúlyt, és ellentmondana a kormány pénzügyi politikájának.
