Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-04
22 szavaztak, amely mentes a kilengésektől és a radikális változásoktól, de képes kihasználni a meglévő lehetőségeket, és azokat az emberek javára fordítja. – A kampányban sem ön, sem az MKP jelöltjei nem reagáltak a személyüket és munkájukat érő vádakra. Szándékoznake utólag törvényesen kérni valamilyen erkölcsi elégtételt? – Való igaz, kampányunkban elsősorban az elért eredményekre emlékeztettük a polgárokat, meg arra összpontosítottunk, hogy milyen további célokat követünk majd, milyen módon akarunk építeni a már el végzett munkára. Nem vettük fel tehát a kesztyűt, s ha rajtam múlik, nem is lesz folytatása a kampányhangulatnak. Én úgy érzem, annál nagyobb erkölcsi elégtételt semmilyen bírósági végzés nem adhat, mint amilyet a polgároktól kaptunk támogatásuk formájában . – Ön szerint mi az, amivel leginkább megszólították választóikat? – Tovább akarjuk bővíteni az ipari parkot, új munkahelyeket teremteni. Ennek feltétele az infrastruktúra fejlesztésének a folytatása, a városi forgalmi körgyűrű megépítése, a városban pedi g a parkolási rend kialakítása. Ez utóbbinak része egy mélygarázs megépítése. Fürdővárossá szeretnénk változtatni Dunaszerdahelyt, milliós fejlesztéseken van túl a városi strand, ez esetben is a megkezdett koncepció szerint kell folytatni a munkát. Kulturá lis, sport- és szórakoztatóközpont kialakítására elsősorban a fiatalok körében nagy az igény, már készek a terveink, megvan az építkezéshez szükséges telek. A fiatalokat, de a nyugdíjasokat is érinti a bérlakásépítési programunk, amely nyomán olcsóbban j utnának lakásokhoz – adott esetben csak a lakbér fejében – a rászorulók. És bár eddig is sokat tettünk iskoláink színvonalának javításáért, a tehetséggondozást magasabb szintre akarjuk emelni olyan alap létrehozásával, amely által fel tudnánk karolni minde n rátermett gyermeket, hogy egy se vesszen el közülünk, aki a magyarság javát, jövőjét akarja szolgálni. vissza Pusztina - Nincs ima magyarul Erdély.ma [ 20061204 - 08:40:07 ] Forrás: Krónika „Korai volt az öröm, a p usztinai templomban továbbra sem imádkozhatunk magyarul, és azt sem tudom, mikor tarthatunk magyar nyelvű misét” – közölte Nyisztor Tinka, a Pusztinai Szent István Egyesület elnöke tegnap, a csíkszeredai Csángó Napon. Nyisztor Tinka két hónapja harmadmag ával járt a Vatikánban, magyar nyelvű misére kérve engedélyt a Szentszéktől. Akkor úgy tűnt, útjuk eredményes volt: hazatérve szóbeli engedélyt kaptak Petru Gherghel iasii katolikus püspöktől a magyar nyelvű misézésre, illetve arra, hogy bármikor imádkozh atnak magyarul a templomban. Nyisztor szerint azonban az egyház továbbra is akadályozni próbálja a magyar nyelv használatát, a miséről pedig hallani sem akar. Plébánospüspök huzavona „A püspök már nem tiltja nyíltan a magyar nyelv használatát, ám enged élyt sem ad a misére, és a magyar imádkozást is akadályozni igyekeznek a papok. Legutóbb, november 20án a plébános iskolás gyerekeket küldött a templomba, hogy a magyarul imádkozó asszonyokat kikiabálják onnan – számolt be Nyisztor Tinka. – Egyik nap enge délyt kapunk a püspöktől, amiről másnap a helybeli plébános már nem tud. Többször telefonon kényszerültünk egyeztetni a püspökséggel, időnként még a bukaresti nunciatúrát is fel kellett hívnunk, míg engedélyt kaptunk egyegy magyar imádságra.” A plébános ú jabban havonta csak egyszer engedélyezné a magyar imádkozást. Fenyegetés és félelem A magyar misét kérőket folyamatosan provokálják, fenyegetik. Nyisztor kifejtette, a szóbeli sértegetéstől a fizikai bántalmazásig minden megesett azóta, hogy a Vatikánbó l hazatértek: őt magát a templomban ütötte meg Daradics István kántor, számon kérve rajta, hogy miért nem jó neki a román nyelvű mise. Hozzáfűzte, idős falubeli asszonyt is ért már olyan szóbeli bántalom az utcán, hogy emiatt infarktussal szállították kórh ázba. Nyisztor Tinka a történtek miatt három személy ellen feljelentést tett a rendőrségen. A Szent István Egyesület elnöke szerint az a néhány pusztinai ellenzi a magyar misét, akiknek gyermekei a iasii teológián tanulnak: a szülők attól tartanak, hogy k izárhatják gyerekeiket az egyetemről, ha nem engedelmeskednek a papoknak. A feszült helyzetet a iasii püspökség oldhatná fel, ha egyértelművé tenné álláspontját. Petru Gherghel azonban nyolc éve nem járt Pusztinán,