Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-18
15 S. Z. Terítéken a felsőoktatás kérdésköre Erdély.ma • [ 20061218 - 07:54:31 ] Szombaton tartotta nyílt napját a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI). A rendezvény alkalmából több, különböző témakörre összpontosító konferenciára, megbeszélésre került sor, amely eken az erdélyi magyar felsőoktatás problémáira kerestek megoldást. Délelőtt a készülő felsőoktatási törvényről alkottak véleményt, fogalmaztak meg kritikát és módosító javaslatokat. A jogszabályterv létrehozná az egyetem igazgatótanácsát, amelynek 7 tagj a közül 3 a minisztérium, 3 a szenátus, 1 pedig a szakszervezet képviselője lenne. A rektor nem tagja a testületnek, csupán egyfajta ügyvezető. Az akadémiai fokozatok közül megszűnne az adjunktusi, amely által gyakorlatilag előadók nélkül maradna az egyete m – hangzott el többek között. A felszólalók hangot adtak az egyetemi oktatók aránytalan bérezésével kapcsolatos elégedetlenségüknek. Kifejtették: sehol Európában nincs a professzoroknak tízszer akkora jövedelmük, mint egy alacsonyabb fokozatú oktatónak. Gondokat jeleztek még a doktori témavezetés kérdésében is. Kiderült, hogy a versenyvizsgabizottságok összetétele (3 minisztériumi tag, 2 egyetemi) alkalmat nyújt a politika beavatkozására. Kérdéseket gerjeszt az a tény, hogy a felekezeti intézmények nem szerepelnek a jogszabálytervben. Ez a jövőre is kivetíti a Protestáns Teológiai Intézet és a hasonló intézmények rossz helyzetét. Ezek ugyanis minden törvényszabta kritériumnak meg kell hogy feleljenek, de nem kapnak állami támogatást. Szó esett a magyar nyelvű műszaki oktatás gondjairól. Elmondták: a Kolozsvári Műszaki Egyetemen nem csupán a magyar nyelvű oktatás hiányzik, de a vezetőségnek nincs egyetlen magyar tagja sem. Felmerült, hogy a Babeş – Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) vannak kivételesen támogato tt karok, bár a felmérések szerint sem anyagi, sem tudományos presztízs szempontjából nem azok teljesítenek a legjobban. A résztvevők elmondták: a precedensek alapján remélhető, hogy a megfogalmazott javaslatokat a törvényhozók is figyelembe veszik. A meg beszélések során ismertették azokat a következtetéseket, amelyek a magyar egyetemi körökben végzett felmérések nyomán alakultak ki. A kihíváslistán a magyar nyelv státusával kapcsolatosan felmerült többek között a szaknyelv legitim, formális oktatásának ké rdése, a magyar nyelv szerepe a nemzetközi kapcsolatokban, a kérdés munkaerőpiaci vetülete. A második kérdéskör az elitképzés és az egyetemek eltömegesedése közötti feszültséget taglalta. A párhuzamosságok, konkurencia címszó a demográfiai korlátok és az e rőforrások hatékony felhasználása szempontjából került górcső alá. Szó esett a helyenként tapasztalható funkcióhalmozásról, arról, hogy az oktatói gárda el van fiatalodva, hiányzik a középgeneráció, hogy a kutatói utánpótlás könnyebb, mint az oktatói, a tanítást ugyanis sokan „parkolópályának" tartják. Felmerült még a kutatásmenedzselés hiánya, a szolgáltatási szféra gondjai, a vezetőképzés hiányosságai. A kapcsolattatás szintjén megállapították, hogy társadalomtudományokban magyarországi, természettudo mányokban a nyugati kapcsolatok kapnak nagyobb súlyt. Délután bemutatták és méltatták a „Kárpátmedence régiói" sorozat legújabb, negyedik, ÉszaknyugatErdély című kötetét. Végezetül Takács László igazgató bemutatta a budapesti Eötvös Collegiumot, ízes e lőadásával ismertetve a bentlakók életét, majd a KMEI keretében működő szakkollégiumok számoltak be tevékenységükről. vissza ErcseyRavasz Ferenc, Szabadság
