Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-14
33 gyakornok dolgozhatna ideiglene sen magyar cégeknél, de mivel a román hatóságok ez idáig ragaszkodtak ahhoz, hogy az engedélyeket még a határ mentiek is csak Bukarestben válthatják ki, eddig mindössze húszan éltek a lehetőséggel. Hasonlóan nehezített jelenleg az elvileg könnyített szezo nális munkavállalás is: az erre vonatkozó magyarromán egyezményben rögzített évi 8 ezres keretet is kevesebb mint ötvenen használták ki, mert Budapesten gyorsabb a normál módon való munkavállalásiengedélykérés. Azt sem zárják ki a kormányzatban, hogy Mag yarország az osztrákhoz hasonló határ menti ingázási lehetőséget nyit: a bővítés után az egyébként a magyarok szabad munkavállalását erősen korlátozó Ausztria évi 2200 fős kvótát nyitott GyőrMosonSopron, Zala és Vas megyei lakosok számára, kizárólag burg enlandi munkavégzésre, napi vagy maximum heti átjárással. Tény persze, hogy ez a határ mentén mindössze 2030 kilométeres sávban érvényes lehetőség a munkaalkalomban szegényes keleti fronton jóval kevesebbet ér, mint a nyugati határszélen. vissza KOCSIS GYÖRGYI EUcsúcs: utoljára "csak" huszonöten Új Magyar Szó 2006. december 14. Üdvözlik Romániát és Bulgáriát az Unió brüsszeli értekezletén. Románia és Bulgária, az Európai Unió jövőre csatlakozó új tagállamainak üdvözlése m ellett a további bővítés kérdése a fő téma az EUtagországok állam- és kormányfőinek ma este kezdődő brüsszeli találkozóján. A csúcsértekezlet résztvevői üdvözlik a bel- és igazságügyi miniszterek találkozóján született határozatot a schengeni övezet fok ozatos bővítéséről a jövő év utolsó napjától. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a tavalyelőtt csatlakozott országok csak jókora késéssel, 2009től képezhetik részét a személyek számára szabad nemzetközi mozgást lehetővé tevő zónának, mert késve készül el a határok leépítéséhez elengedhetetlen információs rendszer. Ám végül a technikai problémát áthidalva lehetőség nyílt arra, hogy a kilenc érintett új tagállam (köztük Magyarország) ideiglenesen a régebbi információs rendszerhez csatlakozva mégis elérhesse a teljes jogú Schengentagságot. A tervek szerint péntek délben befejeződő találkozó kötetlen részét már a következő bővítésekre vonatkozó elképzelések körvonalazásával töltik majd a vezetők. Mint Matti Vanhanen finn kormányfőnek a tagországok vezetőihe z intézett meghívóleveléből kiderül, "a bővítések valamennyi szempontjára kiterjedő vitára kerül sor", mégpedig a bővítési stratégiáról szóló európai bizottsági előterjesztés és egy külön jelentés alapján, amely az "EU új tagok felvételére irányuló képessé géről" szól. A "cél a bővítési folyamat jövőjére vonatkozó közös megegyezés megerősítése" - szögezte le Vanhanen. Az új tagok felvételére vonatkozó képesség megállapítása fontos és kényes kérdés több szempontból is, amelynek a távolabbi jövőre is hatása lehet. Egyfelől az amszterdami szerződésben az EU még azt deklarálta, hogy a most befejeződő bővítési kör utáni felvételeknek már feltétele az alapjaiban még csak hat országra tervezett uniós intézményrendszer átalakítása - részben erre szolgált volna az E U alkotmányos szerződése, amely ugyan készen áll, de talán soha nem léphet életbe, mert legalább két tagország lakossága nem támogatja. Másfelől az alkotmány népszavazásos elutasításának egyik oka éppen a lakosság "bővítési fáradtsága" volt, és jelenleg ne hezen kiszámítható, hogy a folyamat lassításával vagy töretlen folytatásával ront nagyobbat az amúgy is nehezen gyarapodó tekintélyén az unió. Az uniónak jelenleg további három tagjelöltje van: közülük Horvátország felvétele még ebben az évtizedben várha tó, míg Törökországé akár a következő utánra is tolódhat. Macedónia csatlakozását a jövő évtizedre lehetne tippelni néhány más nyugatbalkáni országéval együtt, ha a tagfelvételi képességről nem folyna vita. Egyelőre még az az EU álláspontja, hogy minden e urópai ország jelentkezhet tagságra, de csak akkor csatlakozhat, ha teljesíti annak követelményeit, köztük a vaskos joganyag betartását. Azt a finn elnökség hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha az értekezlet "török csúccsá" válna, és főleg Ankara problémá jával foglalkozna. Ennek ugyanakkor immár kicsi is az esélye, mert a hét eleji külügyminiszteri találkozón a tagországok már döntöttek a török csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos soros teendőkről. vissza
