Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-14
31 uniós intézményeknek benyújtott meggyőző érvekre hivatkozva - maga döntheti el, hogy továbbra is csak hagyományos munkavállalási engedéllyel engedie be dolgozni az új tagállamokból érkező munkakeresőket , esetleg puhít az eljáráson, illetve egyes szakmákat felszabadít a számukra, netán sarkig tárja a kapukat. Ahhoz képest, hogy a magyar Országgyűlés - az EUban Szlovákia után a másodikként - már 2005. október 15én ratifikálta Románia és Bulgária uniós csatlakozási szerződését, a kormány a jelek szerint nem indított komolyabb kutatómunkát a két országból várható bevándorlás felmérésére, legalábbis az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) számára megküldött elemzés nem igazán ad ehhez fogódzót. A dokumentu m az EU háttérintézete, a dublini Európai Alapítvány a Munka- és Életkörülmények Javításáért (Eurofound) nevű kutatóműhely egy 2002es közvéleménykutatási elemzésére hivatkozik, amely a közel 22 milliós népességű Románia esetében 4,6 százalékra teszi azok arányát, akik már gondoltak rá, hogy külföldön vállalnak munkát, és 1,8 százalékra azokét, akik konkrét lépéseket is tettek e céljuk érdekében, míg a nem egészen 8 millió lakosú Bulgáriára nézve 6,1 százalékos és 2,5 százalékos arány szerepel. Hubert Krie ger, a Eurofound kutatásvezetője azonban a HVG kérdésére maga vélekedett úgy, hogy a négy évvel ezelőtti adatokat már feltétlenül idejétmúltnak kell tekinteni. "Sajnos pénzhiányra hivatkozva azóta sem kaptunk eszközt az Európai Bizottságtól arra, hogy fris sebb felmérést végezzünk e két tagjelölt országban" - tette hozzá Krieger. Uniós forrásokból végképp nem áll rendelkezésre adat arról, hogy kifejezetten Magyarországra hány román és bolgár polgár kívánkozik. Erről a Tárki szolgált a kormány számára némi h áttérbecsléssel. A Tárki azt állítja, hogy míg a nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas román migrációs potenciál csökken, és iránya a mediterrán országok felé tolódik el, a bolgár migrációs hajlandóság ezzel szemben növekedést mutat. Románián belü l az erdélyi magyarok és magyarul beszélő romák elvándorlási készsége a Tárki szerint nagyobb az átlagnál, s hagyományos célországuk értelemszerűen Magyarország. Ám mivel az erdélyi magyarok általában magasabb bérekre számítanak itt, mint amennyiért a már átjött társaik ténylegesen elkelnek a munkaerőpiacon, így ez valószínűleg korlátozni fogja jövőbeni elvándorlásukat. A Tárki végül is 80100 ezer fős, elsöprően romániaiakból álló munkerőkínálatbővülést becsül arra az esetre, ha Magyarország teljesen kiny itná a munkaerőpiacot a két új tagállam előtt. A jövevények legalább harmada fiatal, 1529 év közötti lenne, és "jelentősebb diplomás tömeg" tűnne fel közöttük. Ezzel szemben - a már magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező 64 ezer román állampo lgáron túl - 100150 ezer új romániai munkavállaló megjelenését prognosztizálja a Nézőpont Intézet, beleszámítva azokat is, akik illegálisan már itt vannak, de teljes nyitás esetén törvényesen dolgozhatnának Magyarországon. A Nézőpont arra a nemzetközi tap asztalatra alapozta kalkulációját - mondta a HVGnek Cséfalvay Zoltán közgazdász, az intézet szakmai tanácsadója , miszerint minden 10 százalékpontnyi különbség két ország egy főre jutó GDPjében a fejletlenebb ország lakosságának félmásfél százalékában vált ki migrációs hajlandóságot. A Tárkihoz hasonlóan ez a kutatóműhely is azon az állásponton van, hogy az új tagállamokból várhatóan beáramló munkakeresők száma valószínűleg több, mint amennyit a hazai munkaerőpiac rövid távon - különösen egyes szakmákba n, illetve régiókban - felszívni képes. Ám felhívja a figyelmet, hogy "a hazai inaktívak többnyire alacsony végzettségűek, képzetlenek, a bevándorlás tehát olyan szempontból lehet gazdaságosabb, mint a hazai inaktívak aktivizálása, hogy külföldön képzett m unkaerő tudása és képességei hasznosulhatnak a hazai munkaerőpiacon". A magasabb képzettséget igénylő, jelenleg betöltetlen állásokat azonban információk szerint elsősorban a hazai államigazgatásból, oktatásból a mostani leépítések miatt kikerülők számár a kívánja fenntartani a kormányzat, nyilván a szükséges átképzések után. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) is megállapítja ugyanakkor, hogy 2006 első hét hónapjában mintegy 10 százalékkal növekedett az álláshelybejelentések száma az egy évvel k orábbi szinthez képest, és "a munkaerőkereslet hosszú évek óta újra megfigyelhető élénkülése a gazdaság munkahelyteremtő képességének javulását jelzi". Igaz, szól a kiegészítés, a munkaerőkínálat ezt a keresletet változatlanul jelentős mértékben meghalad ja, a munkaügyi szervezet országosan száz álláskeresőnek hat
