Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-14
23 • Ágoston András, a VMDP elnöke a tanácskozást megelőzően levélben fordult Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökhöz . A következőket írja: Engedje meg, hogy a határon túli vezetőkkel esedékes mai találkozója bejelentett témájától eltérően, néhány észrevételt tegyek. A VMDPben úgy látjuk , hogy nemzetünk bajainak fő forrása, hogy a magyarországi politikai elit az EUcsatlakozás után sem döntötte el, mi a célja a határon túli magyar közösségekkel. Mi még a történelmi VMDKban 1994ben kiemeltük: Magyarország csak akkor foglalhat helyet egye nes derékkal és emelt fővel Európában, ha nemzetként, a határon túli magyar közösségekkel együtt kíván oda belépni. Ennek az álláspontnak a jegyében célul tűztük ki a Kárpátmedencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációját. Később a VMDPben konkretizáltuk miben látjuk az integráció konkrét tartalmát. Eszerint a magyar (perszonális) autonómia, a kettős állampolgárság valamint a számarányos parlamenti képviselet azok az elemek, amelyek lehetővé tennék a nemzeti integrációt, s egyben a magyar kisebbségi közösség demokratikus intézményes illeszkedését a helyi többségi társadalom megfelelő struktúráihoz. Ez a folyamat nem lehet ellentétes az EU alapérdekeivel, hiszen januártól minden hetedik polgára egyben tagja valamilyen nemzeti kisebbsé gnek is. Az Orbánkormány – szerintünk – nem tett nagy lépéseket a kettős állampolgárság, illetve az autonómiatörekvések konkrét támogatása terén, de a nemzet egészének érdekében utat tört és jó csapáson indult el a nemzet integrációja felé. A Medgyessy- é s a két Gyurcsánykormány a nemzet alapérdekeit tekintve más irányt vett. Az Ön által képviselt irányvonal, a Kárpátmedencében élő magyar kisebbségi közösségektől való elhatárolódás, rombolóan hat a kisebbségi közösségekre. Ugyanakkor csökkenti Magyarorsz ág EUban megjeleníthető politikai súlyát és árt az ország tekintélyének. Ez nem meglepő, hiszen az alapvetően a nemzeti érdekek ütköztetésére és egyeztetésére épülő EUban értetlenséget, ki nem mondott ellenérzéseket kelt és konkrét presztízsveszteséget h oz, ha Magyarország látványosan magára hagyja kisebbségi közösségeit, azok autonómia- és más nemzeti törekvéseivel együtt. Az Ön kormányának alapállása, hogy politikailag a határon túli magyar közösségek torz egypártrendszereinek domináns politikai repreze ntánsaival tart csak kapcsolatot, gazdasági vonatkozásban meg a kisebbségi közösségek egészétől már régen eltávolodott, s a helyi többségi politikai és gazdasági elit kiszolgálására berendezkedett újtőkések hajszálvékony rétegét segíti, Magyarország államé rdekeit tekintve sem célravezető. Nem lehet nem látni, hogy a „pragmatikus” Demszkydoktrínát alkalmazva Magyarország hiába próbálja a munkaerő frontján lefölözni a piacon megjelenő „felhasználható” magyar szakemberkínálatot, legyen szó padlóburkolóról, va gy csúcstudású biológusról. Ebben a tevékenységben ugyanis a gazdagok igencsak előnyben vannak. Szerintünk ez a stratégia legfeljebb rövid távon lehet sikeres. Az „utánam az özönvíz” elvű magatartás mind Magyarország, mind a magyar nemzet egészének szempon tjából elfogadhatatlan. A VMDPben két olyan csapásirányt tartunk célszerűnek, amelyek erősítik Magyarország pozícióját a fenntartható fejlődése feltételeinek megteremtésében, de a határon túli magyar közösségek életerejének megtartásában is. Az egyik a mu ltik és a magyar vállalkozások képzett magyar munkaerővel való kiszolgálása (ehhez lenne szükség a kettős állampolgárságra és az oktatásnak a nemzet szintjén történő tervezésében és kivitelezésében. A másik, a segítség a munkahelyteremtő magyar, legfeljeb b vegyesvállalkozások szerbiai terjeszkedésében, ha azok magyarlakta területeket céloznak meg. A politikában az a fél van (esetleg tartósan) nehéz helyzetben, amelyiknek nincsenek ötletei, nem tud kezdeményezni. Magyarország, a kisantant vonatkozásában je llemzően ilyen helyzetben van. Meglátásunk szerint a szomszédos államok kisebbségi témában azért lehetnek folyton kezdeményezők, mert a magyarországi politikai elitnek nincs világos, egyeztetett nemzetstratégiája. Íme három szomorú példa a fentiek valóságt artalmának bizonyítására. Magyarországnak, a magyar diplomáciának nincs hatékony ellenszere a szlovákiai magyarellenes lépésekre. Említsük meg a legutóbbit. Januártól azok a községek, nagy többségükben magyarlakta települések, amelyek kétszázhetvenhét mét er tengerszint alatti magasságon vannak nem kapnak kormánytámogatást. (Mert a magyarok rontják bennük a levegőt?) Erdélyben ott van a BBTE kolozsvári oktatóinak kizárása. Mit ér a tiltakozás, ha ügyes manőverrel a román fél azzal kecsegtet, hogy a karácson yfa alá oda teheti a kisebbségi törvényt. (Azt, ami csakúgy, mint a megfelelő szerb törvény szintén nem tartalmaz autonómiát.)