Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-14
15 Sinaiában a román elnök nem kevesebbet állított, mint hogy Moszkva a Gazprom révén politikai nyomást kíván gyakorolni Európára, úgyhogy az uniónak - ha jót akar saját magának - mielőbb alternatív energiaforrások után kellene néznie. Románia 285 dollárt fizet a Gazpromnak ezer köbméter földgázért, s fogyasztásának mintegy harminc százalékát szerzi be az oroszoktól. Egyesek szerint a földgáz árának megemelése épp annak az elnöki kijelentésnek volt a következménye, hogy a Feketetenger nem orosz tó. Basescu mostani támadását követően a sertéspestis előfordulására hivatkozva Moszkva leállította a romániai élelmiszerimportot. Azt mondják a román elnök hazai ellenlábasai, hogy nem lehet szemtelenkedni a nagy szomszéddal, hiszen Románia rá van utalva az orosz földgázra, függ az oroszországi piactól, és az oroszok jelentős részét birtokolják ma már a romániai alumínium- és acéliparnak, a bankszektornak és a kőolajágazatnak. Úgy vélik, Basescu belefürödhet az "orosz tóba". Basescu viszont bízik Washington támogatásában. Az Egyesült Államok érdeke, hogy a Kaszpitérség energiahordozóit alternatív útvonalon juttassák Európa nyugati felébe. Az amerikaiakat, ahogy a románokat sem érdekli, h ogy mindezt Moszkva hevesen ellenzi. A románoknak tetszik. hogy elnökük végre nyíltan odamond az oroszoknak. Ez pedig belpolitikai szempontból Basescu előnyére válik. Segíti szándékának megvalósulását, hogy az Amerikabarátság, az EUbetagolódás és a korru pcióellenes harc színeiben - a háttérből az egész romániai politikát irányítsa: a parlamentet, a kormányt és az igazságszolgáltatást beleértve. Van azonban más oka is annak, hogy a kétoldalú kapcsolatok mélypontra kerültek, s ezt az okot a Dnyeszteren tú li területnek hívják. Traian Basescu már elnöksége legelején kifejtette: Besszarábiát, azaz nagyjából a mai Moldova Köztársaságot román földnek tekinti. Transznisztriában azonban ott állomásoznak az oroszok, s amíg vissza nem vonulnak, szó sem lehet a nagy román álmok beteljesüléséről. Chisinau és Bukarest között a viszony az utóbbi hetekben teljes mértékben megromlott. December elején odáig fajultak a dolgok, hogy a nagyköveteket kölcsönösen hazahívták konzultációkra. Vannak, akik úgy vélik, Basescu hazafik ént kitart a nagynemzeti célok mellett, ám vannak, akik szerint meggondolatlan kijelentéseivel és cselekedeteivel az államfő az ország biztonságát veszélyezteti. vissza Cseh intés Pozsonynak Népszabadság • Szilvássy József • 2006. december 14. Ha Szlovákia fél éven belül nem építi ki azokat a biztonsági rendszereket, amelyek a külső schengeni határok működtetéséhez elengedhetetlenek, Prága 2008. január elsejétől szigor ú ellenőrzést vezet be a szlovákcseh határátkelőkön - közölte Jan Kohout, Csehország EUnagykövete. Hozzátette, hogy ez a bejelentés csak baráti figyelmeztetés, mert a cseh kabinet a végső döntést jövő májusban hozza meg. A tegnapi prágai lapok élesen b írálják Szlovákiát, mert a többi új EUtagországhoz képest jelentősen lemaradt a műszaki és más megfigyelőrendszerek kiépítésében. - Szlovákia - finoman fogalmazva - egyszerűen fütyült az előkészületekre. Például még nem is írták alá a szerződést azzal a c éggel, amely az alig száz kilométeres ukránszlovák határon felszereli majd az elektronikai eszközöket - szögezi le a Lidové Noviny prágai napilap politikai elemzője. Más lapok szerint nem készültek el a szükséges munkálatokkal a prágai és a kassai nemzetk özi repülőtéren. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ha nem javul a helyzet, akkor nyilván Magyarország és Lengyelország is kénytelen lenne olyan szigorításokat bevezetni, mint a csehek. vissza Kollektív jog - vagy emberi Népszabadság • Szmodis Jenő • 2006. december 14. Éppen negyven esztendeje annak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 1966. december 16án elfogadta A Polgári és Politikai Jogok Nemzetkö zi Egyezségokmányát. Ez a dokumentum - noha első cikkében az önrendelkezés és a természeti kincsekkel való rendelkezés tekintetében a népek jogairól szól - döntő részben az egyének polgári és politikai jogait foglalja katalógusba. Szerkezetében és tartal mában híven követi, illetve tovább bontja az 1948ban elfogadott dokumentumot, Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. 1988ban, ez utóbbi elfogadásának 40. évfordulóján számos megemlékezés zajlott le - derűlátó hangulatban. Ezt akkor megalapozták (a most 75. születésnapját ünneplő)
