Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-02
S AJTÓ ÉS D OKUMENTÁCIÓS F ŐOSZTÁLY 1518 B UDAPEST 112, P F . 43 • I. B ÉRC U . 1315. 37295 46, 9544, 9541 • 3729556 HTMH @ HTMH . GOV . HU H ATÁRON T ÚLI M AGYAROK H IVATALA R R E E G G G G E E L L I I S S A A J J T T Ó Ó F F I I G G Y Y E E L L Ő Ő i 1 2006. december 2., szombat M AGYARORSZÁG Sólyom: Különleges intézményrendszer a szórványban élő magyaroknak – „Az anyaországnak nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is segíteni a külhonban élőket” - ha ngsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök a Duna Televíziónak adott exkluzív interjúban. (Erdély.ma) Vízumügy: Amerika meggondolta magát? - Áttörésként és filozófiaváltásként értékelte George W. Bush bejelentését a vízummente sség új országokra való kiterjesztéséről Simonyi András . A washingtoni magyar nagykövet az amerikai belbiztonsági tárcánál kapott tájékoztató után azt mondta lapunknak: a visszautasított vízumkérelmek háromszázalékos küszöbe már nem mitikus korlát, az USA a program kiterjesztésénél a korábbi gazdasági és munkaerővándorlási megfontolások helyett a biztonsági kérdéseket helyezi előtérbe. (Nsz 8.o.) A határon túli felsőfokú oktatás támogatása - Egymillió forintot szavaztak meg a kép viselők a tegnapelőtti testületi ülésen a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Főiskolai Kar számára. A hasonló intézmények támogatását Esztergom vezetése már évekkel ezelőtt elhatározta, ennek első lépcsőjében először az akkor induló beregszászi felsőok tatást támogatták a helyi képviselők. (Felvidék.ma) Balkánkonferencia Budapesten - Koszovó kérdése az egyik fő témája az Új többségek és kisebbségek a változó Balkánon című kétnapos tanácskozásnak, amely a szombaton reggel kez dődött Budapesten. Göncz Kinga külügyminiszter nyitóbeszédében kiemelte: Magyarország megérti a balkáni kisebbségi problémákat, mert jól ismeri a többségikisebségi viszonyt, hiszen sok magyar él az ország határain túl. (Stop.hu) Visszarendeződés – „Antall Józsefnek és a miniszterelnöki székben őt követő Boross Péternek személyes ambíciója volt, hogy a magyar külpolitikában a rendszerváltozással bekövetkező radikális irányváltás a külpolitika háttérintézményeinek az átalakításába n is megmutatkozzon. Magától értetődő volt, hogy a kialakult szervezeti tradíciókkal rendelkező Külügyi Intézet és Magyarságkutató, valamint a Tabajdi Csaba által kezdeményezett, az 1990. májusi választások utáni hónapokban "az utcáról bejött" budapesti, i lletve környező országokbeli munkatársakból megalakuló és hamar egységes csapattá összeforró Dunatáj Intézet tevékenységét közös – alapítványi – keretbe kell foglalni.” (MH 17.o.) 1 a Magyar Nemzetből szemlézett cikkek a lap internetes oldalán egy hetes késéssel olvashatók
