Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-13
24 Juscsenko nemrég a kormány p rivatizációs politikáját is bírálta. Az idén eladni tervezett 518 állami cégből november végéig mindössze 111re találtak vevőt, és a 2,1 milliárd hrivnya (mintegy 80 milliárd forint) bevételi előirányzatnak csupán 18 százaléka teljesült. Az államfő határo zott és világos privatizációs stratégiát sürget, ám ennek megvalósulását kétségessé teszi, hogy a 2007ben privatizálni tervezett állami vállalatok közül majdnem minden ötödik csődben vagy csődközeli helyzetben van. Juscsenko mindenesetre igyekezett minél több vállalatot felvetetni az eladásra szánt cégek listájára; a PrimeTASZSZ szerint egyebek mellett az ő ösztönzésére került napirendre a vonalas telefonszolgáltatások piacán monopolhelyzetet élvező Ukrtelekom többségi részvénycsomagjának eladása. A kormá ny és a parlament végül rábólintott az elnök legtöbb követelésére, ám a privatizációs program megvalósítását így is kétségessé teszi a szóban forgó vállalatok helyzete és a büdzsé körül kialakult patthelyzet. Privatizálandók A kijevi kormány tervei szeri nt jövőre eladnák az Ukrtelekom távközlési monopolcég többségi tulajdonrészét, az odesszai hajógyárat, 12 regionális áramszolgáltató céget, továbbá számos bányát, vegyi üzemet, médiatársaságot és cukorgyárat. A Ukrainian Airlines légitársaság, a Lviv – 2 re pülőtér és a Meridian repülőgépgyár papírjainak egy része is magánkézbe kerülhet, sőt űr- és hadiipari üzemek is szerepelnek a listán. vissza Nincs magyar – magyar közeledés - Határon túliakkal találkozik Gyurcsány · Tőkés: Vállalni kell a szembefordulást a baloldali kormánnyal Magyar Nemzet 2006. december 13. Szerző: Neszméri Sándor - Rostás Szabolcs Erőteljes fenntartásokkal fogadták a határon túli magyar vezetők Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívását a mai budapesti egyeztetésre. A két legnagyobb szervezet elnöke bírálja a kormány eddig hozott nemzetpolitikai döntéseit, s hiányolja az érdemi konzultációt és tájékoztatást. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint a magyar kormány új támogatási rendszerében nem látható pontosan, mi lesz a civil társadalom mindennapi életének fenntartásához hozzájáruló közalapítványok által korábban ellátott feladatokkal. Az erdélyi politikus a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése kapcsán elmondta: a ma gyar kormányon belül szükség van egy olyan entitásra, amely „a határon túli magyarság pulzusán tartja a kezét”, rendelkezik megfelelő információkkal arról, hol milyen a helyzet, milyen problémák vannak. „A határon túli magyar közösségek számára is kellene egy hely, ahová bármikor fordulhatnak, ha információra, segítségre van szükségük” – vélekedik Markó Béla. Tőkés László szerint „a kormány az etnikai, nemzeti jelleget akarja kilúgozni a határon túli magyar politikából, átnyergelve a gazdaságpolitikára, hol ott nemzeti célirányosság nélkül mindez a visszájára fordul”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy véli, a határon túli magyar politikusoknak vállalniuk kell a szembefordulást a szlovák kormánnyal, az autonómiaellenes román hatalommal, valamint a ba loldali magyar kormánnyal is, amely az európai kozmopolitizmus és a szocialista internacionalizmus egyvelegének köntösében nem vállalja a magyar nemzeti érdekeket. Sajnálatosnak tartja Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, hogy az ígéretek és a megállapodások ellenére nem szólhattak hozzá a magyar költségvetés azon sarokszámaihoz, amelyek a határon túli magyarságot érintik. Bugár úgy véli, a Gyurcsány Ferenc által mára összehívott egyeztetés hatékonyabb lehetett volna, ha a magyar kormányzat „legalább reagált volna korábbi felvetéseinkre, amelyekben például az Illyés Közalapítvány fenntartását és működési rendszerének betartását kértük, meg azt, hogy minden alapnál hozzák létre azokat az alkuratóriumokat, amelyekben a határon túli magyarság s zakemberei fejthették volna ki véleményüket egyegy projekttel kapcsolatban”. Bugár szerint „mindenki a kölcsönös bizalomról és a jóhiszeműségről beszél, de ahhoz, hogy fenntartások nélkül tudjunk tárgyalóasztalhoz ülni, az egyezségeket következetesen be k ellene tartani”. Az MKP elnöke a mai találkozóval kapcsolatban azt is elmondta lapunknak, „ittott hallunkolvasunk valamit egy új nemzetstratégia kidolgozásának a fontosságáról és a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás új eszközeiről és módszerei ről”, de semmi közelebbit nem tud az illetékesektől. Van ígéret arra Bugár szerint, hogy a stratégiai fontosságú kezdeményezések támogatásáról szerződést írnak majd alá, de még nem fogalmazta meg senki, mit tart ilyennek a magyar kormány. „Mi már jeleztük, fontos lenne kisebb projekteket, regionális kezdeményezéseket is támogatni, szóban jónak is tartották javaslatunkat, de azt nem tudom, hogy végül is elfogadtáke” – panaszolta Bugár. vissza
