Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-12
30 Állampolgárság határon innen és túl Felvidék.ma 20061211 10:09 Forrás:Magyar Rádió Két éve történt, 2004. december 5én, hogy a magyar voksolók többsége igent m ondott a kettős állampolgárságra, a népszavazás mégis eredménytelen lett, mivel a nyolcmillió szavazóból mindössze hárommillió járult az urnákhoz. A Határon Túli Magyarok Hivatalának volt vezetőjével, Szabó Tiborral arról beszélgettünk, hogy mi lett voln a, ha az anyaország magyarsága nem eltaszítja, hanem magához karolja az elszakított területeken élő honfitársainkat, akiknek a történelem kihúzta lába alól a hazát? Szabó Tibor: – A népszavazás az csak arra szólította volna fel a parlamentet, hogy szülesse n egy olyan törvény, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. Hogy ennek a törvénynek mi lenne a tartalma, tehát, hogy a politikai alku hogyan született volna meg ebben az esetben? Erről el lehet gondolkodn i, ellenben tovább kellett volna vinni azt a folyamatot, amelyet a státusztörvénnyel elkezdtünk. Azt jelenti, hogy a határon túli magyarság számára a státusztörvény egy különleges státuszt adott, amely átmenetet képezett az állampolgárság és a turista mivo lt között, és a népszavazás eredményeként pedig ezt a folyamatot kellett volna továbbvinni, körülbelül ugyanazokkal a feltételekkel, amikkel a "Magyar igazolványt" meg lehetett szerezni. Ezt a feltételrendszert az Európai Unió és a nemzetközi közvélemény i s elfogadta, egy hasonló feltételrendszerrel az állampolgárság joghatályát is ki lehetett volna terjeszteni ugyanúgy kérelem alapján, ahogy ez a státusztörvény esetében történt. – Jó, de az európai uniós csatlakozás is - annak idején - a mostani kormánypá rtoknak is az álláspontja volt, hogy az európai uniós csatlakozás után ez értelmét veszti, hiszen gyakorlatilag ugyanabba a státuszba kerül a Kárpátmedence kilencven százaléka, hiszen Románia csatlakozásával ez a probléma ez megoldódik, tehát ennek az úgy nevezett különleges státusznak mondjuk 2007. január elsejétől, ami nagyon fontos egyébként, de csupán Kárpátalja, illetve a Délvidék vonatkozásában lett volna igazi jelentősége. – Ha csak önmagában a státusztörvényről és a különleges státuszról beszélünk , akkor valóban bizonyos területeken ez a dolog értelmét veszti, de például az európai uniós tagság és az európai uniós támogatások rendszere egyáltalán nem ad garanciát, sőt, lehetőséget sem arra, hogy az identitás megőrzése szempontjából fontos ügyekben lehessen pályázni az Európai Uniónál. Tehát ezért a státusztörvénynek az a filozófiája, amely az identitás, a nemzethez való tartozás megőrzését szolgálta, iskolák, kulturális intézmények támogatása nem olyan értelemben, hogy építsük ezeket fizikailag, han em, hogy a szellemi hátteret, a rendezvényeket meg lehessen tartani, erre vonatkozóan az Európai Unió nem fog adni lehetőséget. Tehát ilyen értelemben a státusztörvény által nyújtott kedvezmények és támogatásoknak továbbra is megvolna a létjogosultsága. – Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett oktatásinevelési támogatás, ez továbbra is érvényben marad. – Igen, hát ez egy nagyon jó példa! Tehát az oktatásinevelési támogatást nem lehet kiváltani semmilyen európai uniós projekttel. – A kormánykoalíció egyik érve az volt a státusztörvénnyel, illetve a kettős állampolgársággal kapcsolatban, hiszen hogyha ezt a két fogalmat megpróbálom mondjuk összevonni, akkor azt tudom mondani, hogy a magyar állampolgári jog egyfajta kiterjesztése. Az volt a fő ellenérv, hogy a magyar állampolgársághoz jutásnak a feltételei, tehát a többes állampolgárság, ez a magyar jogrendben ott van, tehát igazából nincsen rá szükség, a másik pedig az volt, hogy mindössze az állampolgársághoz jutásnak a feltételeit kell könnyíteni és v alóban, egy évvel ezelőtt a kormánykoalíció töredékére szállította azokat az illetékeket, amelyeket ki kellett fizetni, hogyha valaki állampolgársághoz akart jutni, csak itt ugye arról volt szó, hogy ahhoz persze az ország területén kell tartózkodni.
