Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-01
24 söprésével párosuló felhőtlen barátkozás taktikáját választotta a budapesti diplomácia. A külügyminiszter nem is titkolja, hogy az Európai Unió keretein belül kívánják felvetni a kényesebb ügyeket. Nem túl biztató stratégia ez, hisz Brüsszel kisebbségek iránti viszonyulása finoman szólva is ellentmondásos. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az újonnan létrehozott, a többnyelvűség érvényesülésével foglalkozó európai bizottsági tárc a odaítélése a román biztosjelöltnek. Egyébiránt tudják, ki felügyelte ezt a témát ez idáig? Nem fogják kitalálni! A szlovák uniós biztos. Máris előttünk a kép, amint az egyébként mérnök végzettségű Leonard Orban román többnyelvűségi biztos soha nem tapasz talt szigorral csap le a bukaresti vezetésre, amiért a kolozsvári Babes – Bolyai egyetemen nincsenek magyar feliratok! Mindeközben Szlovákiában büntetőeljárást indított a szlovák rendőrség a megvert Malina Hedvig ellen annak alapján, hogy a magyar diáklányt feljelentette egy magát felfedni nem kívánó személy „hamis tanúvallomás és hamis eskü” gyanúja miatt. A feljelentő szerint Malina Hedvig megtévesztette a rendőrséget, amikor augusztusban azt állította, hogy két ismeretlen bőrfejű azért verte meg, mert magy arul beszélt. Ezzel párhuzamosan Robert Fico kormányfő szép sorban életbe lépteti azt, amiért részben megválasztották. Mint ismeretes, a pozsonyi kabinet még augusztusban döntött úgy, hogy a 277 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő városok, f alvak több pénzt kapnak, mint a sík területeken találhatók. Hivatalosan a téli energiafelhasználás különbségeivel indokolták a meghökkentő elképzelést, de nem nehéz felismerni a diszkriminációs szándékot: a szlovákiai magyarság önkormányzatai egytől egyig a megadott határérték alatt helyezkednek el. A nyári döntéskor sokan mosolyogtak az elképzelésen, mások reménykedtek, talán mégsem valósul meg az agyament ötlet. Most a pénzügyminisztérium már az új tervek szerint osztja a pénzt. A magyar Külügyminisztériu m hallgat. Noha Fico a kisebbségek kultúrájára szánt állami támogatások „status quójának megőrzését” ígérte, a jövő évi pozsonyi költségvetés tervezetéből az derül ki, hogy a kisebbségi kultúrákat hatvanmillió koronával készül megrövidíteni a szlovák kormá ny. Közben folytatódik a magyar tisztviselők eltávolítása a hivatalokból, rövidesen visszahívják a stockholmi és az ankarai nagykövetet is, akik – nyilván teljesen véletlenül – magyarok. Persze, ne feledjük, az ötös számú Benesdekrétum szerint „a magyar é s német nemzetiségű személyek a csehszlovák állam számára megbízhatatlannak minősülnek”. Márpedig az ominózus dekrétumok hatályosak Csehországban és Szlovákiában is. De ellenük felszólalni csúnya dolog, nacionalizmus. Budapest hallgat. Sértődöttségből nem szól Ficóhoz se jót, se rosszat. Majd csak lesz valahogy. Romániával más a helyzet. Calin PopescuTariceanu miniszterelnök Gyurcsány Ferenc jó barátja. Többször is eljön egy évben Budapestre. Ma már ő az egyetlen kormányfő Európában, aki ezt teszi. Persze Bukarestben nem ő az úr, ott Traian Basescu államfő diktál, de ne vesszünk el a részletekben! Szóval, Tariceanunak a barátság megtartása miatt nem illik szólni. Pedig már megint pár nappal a magyar – román közös kormányülés után csaptak bele a lecsóba keleti szomszédunknál. Míg az első kétoldalú kormányülést a kisebbségi törvénytervezet gyors parlamenti félretétele hiteltelenítette, most a kolozsvári Babes – Bolyai „multikulturális” tudományegyetem szenátusa rondított bele a mosolydiplomáciába. Ezúttal azonban túllőttek a célon Kolozsváron. Budapest most is hallgat, de előbbutóbb meg kell szólalnia. Erdélyben ugyanis soha nem látott egység kezd kibontakozni a magyar feliratokat követelő s ezért állásukat vesztő magyar oktatók védelmében. Az erdélyi Transindex p ortál indította aláírásgyűjtési akció keretében tegnap délutánig több mint ötezer a világ különböző pontján élő személy követelte a tanárok visszafogadását. A Babes – Bolyai egyetem vezetése magyarellenes lépésével éppen azoknak ad érveket a szájába, akik á llítják: önálló állami egyetemre van szüksége az erdélyi magyarságnak. A Kolozsváron kialakult helyzetet immár nem oldja meg a két oktató kirúgásának esetleges visszavonása sem. A sajátosan értelmezett egyenjogúság konfliktusokhoz vezet, arra pedig senkine k nincs szüksége. Az unióban egyenesen rettegnek tőle. A konfliktus megelőzését jelenti az autonómia, ahol a kisebbség saját életéről maga dönthet – jól vagy rosszul. Csakis ez lehet a tanulsága annak, ami Kolozsváron történt. vissza Elefántot ígérnek Kassa lakosainak Magyar Nemzet 2006. december 1. Szerző: Neszméri Sándor Szlovákia polgárai újra az urnákhoz járulhatnak, holnap tartják ugyanis az országban a helyhatósági választásokat. A több mint 2900 településen csaknem 4,2 millió polgár jogosult a szavazásra, a szakértők azonban igen szkeptikusak, legfeljebb harmincnegyven százalékos részvételre számítanak. Véleményük szerint a kampányban a jelöltek nem tudták megszólítani a választókat. Tény, hogy igencsak felemás ké pet mutat az ország a választások előtt. A fővárosban és a megyeszékhelyeken alig maradt reklámfelület, amit ne a jelöltek foglaltak volna el, ám az óriásplakátokról mosolygó reményteljes polgármesterjelölt urak és hölgyek legfeljebb a „változást” tudják í gérni, egyebet szinte senki. Hacsak az illető
