Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-12
9 identitást őrző magyar kulturális háló meglétét a kisösszegű támogatások szavatolják. Fokozni kell az elitkultúra civil támogatását is a középosztály, a v állalkozói réteg szponzorálási képességének mozgósítása révén. Felhívják a politikum figyelmét arra, hogy a civiltársadalom létének feltételeit megteremtő törvényes kereteket és a támogatások intézményesülését segítő döntéseket alkalmazzák a kiteljesedő ci viltársadalom igényeihez, mivel a jelenlegi helyzetben ezek nincsenek összhangban. A továbbiakban megfogalmazódott, hogy az európai integráció folyamatában újra kell gondolnunk a civiltársadalom korszerűsítésének igényét és az egyházak társadalmi szerepvál lalásának kérdéskörét. Egyrészt hozzuk összhangba a célkitűzéseket a nemzeti fejlesztési tervek programjaival, hogy a civil társadalom is részesedhessen a strukturális alapok nyújtotta fejlesztési lehetőségekből, másrészt szorgalmazzuk a határon átnyúló re gionális együttműködéseket a kistérségek fejlesztése és a nemzeti sajátosságokat őrző kulturális háló bővítése érdekében. Fontos, hogy a 2oo7-2o13as időszakra biztosított uniós pénzforrások határon átnyúló közös projektjeiben az Anyanyelvi Konferencia is vállaljon szerepet. vissza Kiadó: Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága A határon túli magyar vezetők fenntartásokkal fogadják a magyarmagyar kapcsolatrendszerben tervezett változásokat - ELŐZETES 2006. dec ember 11., hétfő (MTI) - Fenntartásokkal fogadják a magyarmagyar kapcsolatrendszerben tervezett változásokat a határon túli magyar közösségek vezetői, akik szerdán első alkalommal találkoznak Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel a Magyar Állandó Érte kezlet (Máért) felváltására hivatott magyarmagyar politikai fórumon. Az újfajta támogatási rendszerrel kapcsolatosan Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTInek kifejtette: jónak tartja, hogy a magyar kormány nagyobb ha ngsúlyt kíván helyezni a távlatos, stratégiai célokra. Ezt a támogatásoknak a Szülőföld Alapba való koncentrálása elősegíti. Szerinte azonban van egy kedvezőtlen oldala is a dolognak: továbbra sem látható pontosan, hogy mi lesz az Illyés Közalapítvány vagy más hasonló közalapítványok által korábban ellátott feladatokkal. Azokkal, amelyek nem túlságosan látványosan, de jelentősen hozzájárultak a civil társadalom mindennapi életének fenntartásához. Korábban ugyanis a különböző egyesületek, társaságo k, szakmai szervezetek számíthattak arra, hogy egyes terveikhez, programjaikhoz, alkalmi rendezvényeikhez kapnak támogatást - mondta Markó, aki nem tudja, hogy a továbbiakban miként alakul ez a fajta segítség. Az RMDSZ elnöke úgy véli: a nagy stratégiai pr ogramok mellett a határon túli magyarság kultúrájának, civil életének a mindennapjait is támogatni kell. "Meglátjuk, lehete úgy alakítani a Szülőföld Alapot, hogy ez is beleférjen" - fűzte hozzá. Markó ebben a pillanatban még nem látja teljesen tiszt án, hogy az, ami a Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakításával megmarad vagy létrejön, képes lesze majd ellátni olyan feladatokat, amelyeket az a hivatal eddig ellátott. "Nem a nagy, távlatos helyzetelemzésekre vagy stratégiák kidolgozására és egyezt etésére gondolok" - szögezte le. Szerinte a magyar kormányon belül szükség van egy olyan entitásra, amely a határo n túli magyarság pulzusán tartja a kezét, rendelkezik megfelelő információkkal arról, hol milyen a helyzet, milyen problémák vannak. A határon túli magyar közösségek számára is kellene egy hely, ahová bármikor fordulhatnak, ha információra, segítségre van szükségük. "Ezek ilyen egyszerű dolgok, ezeket így kell szemlélni" - állapította meg Markó Béla. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke nagyon szűkszavúan nyilatkozott az MTI megkeresésére. "A Máért megszüntetésének természetes en nem örülök, de tudvalevő és méltánylandó, hogy ez egy kormánydöntés, akárcsak a HTMH megszüntetése is az. Nem rajtunk, határon túli magyarokon múlott, hogy így történt" - mondta. Bugár, aki korábban sokszor bírálta "a rólunk, nélkülünk" szóló döntés eket, egyelőre nem kívánt előrevetítésekbe bocsátkozni a Máért helyébe lépő fórummal kapcsolatos kérdésben. "Nem tudjuk, hogy működik majd az új rendszer" - fogalmazott Bugár. A két legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői részt vesznek a magyarmagyar kormányzati konzultáción, jóllehet eltérő a véleményük az új nemzetpolitikai fórumról. Kovács Miklós KMKSZelnök úgy nyilatkozott a távirati irodá nak: a KMKSZ mindig Máértpárti volt abban az értelemben, hogy a Magyar Állandó Értekezletet a magyarmagyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. A Máért működésének szüneteltetését mindenképpen negatívan értékeljük, jóllehet az azt helyett esítő intézményhez ennek ellenére elfogulatlanul viszonyulunk. Annak munkáját azt követően fogjuk értékelni, hogy megalakul, és működőképesnek bizonyul. A KMKSZ a működőképesség mércéjének a kárpátaljai magyar közösség magyarországi vonatkozású problém áinak kezelésében mutatkozó hasznosságot fogja tekinteni emelte ki.
