Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-12
6 Félelem és reszketés Romániától Keddre hívta össze a miniszterelnök azt az egyeztetést, amely a Románia és Bulgária európai uniós csatlakozását követő munkaerőpiaci stratégiáról szól. Meghívást kapott valamennyi parlamenti párt elnöke és frakcióvezetője, az érintett parlamenti bizottság ok elnökei és az Országos Érdekegyeztető Tanács képviselői. A kormány részéről a munkaügyi és a gazdasági miniszter is részt vesz a megbeszélésen. A Fidesz információink szerint nem megy el a találkozóra. Valamennyi meghívott megkapta a munkaügyi tárca sz akmai javaslatát, és a kérdéshez kapcsolódó közvéleménykutatás anyagát is. A kormány még decemberben dönt arról, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1jei uniós csatlakozását követően Magyarország milyen munkaerőpiaci szabályokat alkalmazzon az új tagá llamok munkavállalóira. A bolgároktól nem félünk annyira A Hírszerző információi szerint a közvéleménykutatásból kiderül, hogy a magyarok kicsivel jobban helyeslik Bulgária uniós csatlakozását, mint Romániáét, de az öt pontos különbség (69, illetve 64 p ont) nem nevezhető jelentősnek. A lakosság 58 százaléka úgy gondolja, hogy a belépő országok uniós tagsága hatással lesz a magyar emberek hétköznapjaira is. Két tényezővel szemben alakult ki a lakosságban jóval nagyobb ellenérzés. Az első földrajzi jelleg ű: 69 százalék szerint lesznek olyan térségek, ahol a román munkavállalók könnyebben helyezkednek el, mint a magyar munkavállalók. A második a munkaterülettel összefüggő: a lakosság 61 százaléka gondolja úgy, hogy lesznek olyan gazdasági ágazatok, amelyekb en szintén könnyebben tudnak majd elhelyezkedni a Romániából érkezők. Csaknem az emberek fele ma arra számít, hogy Románia csatlakozásával megnő az esély, hogy a román munkavállalók kiszorítják a munkaerőpiacról a magyar munkavállalókat. Bulgária esetébe n azonban jóval kevésbé borúlátóak a megkérdezettek: 23 százalék szerint lesznek olyan térségek, ahol a bolgár munkavállalók könnyebben kapnak majd munkát, 26 százalék véleménye az, hogy bizonyos gazdasági ágazatokban könnyebben el tudnak majd helyezkedni a bolgárok. A magyar többség mindkét ország tekintetében az első néhány évben korlátozná a szabad munkavállalást a magyar munkavállalók védelmében: Bulgária esetében 54 százaléknyi az ellenérzés, Romániával szemben 62 százalék. Megosztott a lakosság abban a kérdésbe n, hogy mennyire hátrányos számunkra a két ország csatlakozása: Románia belépését az embereknek majdnem a fele, Bulgária csatlakozását „csak” minden harmadik tartja Magyarország számára előnytelennek. Pályaudvar leszünk? A munkaügyi tárca szakmai konce pciója a nemzetközi feltételek miatt értesüléseink szerint kizárólag a klasszikus, egyéni munkavállalás esetén alkalmazható szabályozási koncepciókkal foglalkozik. Mivel az új tagállamok közötti differenciálás, megkülönböztetés ellentétes az unió alapelvei vel, a kormány politikailag nem tartja vállalhatónak, hogy Romániát és Bulgáriát differenciáltan kezeljék. Annak ellenére sem, hogy statisztikai adatokkal igazolható, hogy jelentős eltérések vannak a Magyarországon munkát vállaló román és bolgár munkavállalók száma között, a két ország migrációs potenciáljában és a migrációs irányultságában is. Úgy tudjuk, az anyag arra figyelmeztet, hogy az egyes tagállami döntések nem születhetnek meg elszigetelten, már csak azért sem, mert a korlátozások és nyitások bizonyos mértékig „terelik” a migráns munkavállalókat. Pályaudvareffektus
