Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-07
9 Ami az MKP viszonylagos jó szereplését, a szlovákiai magyarok magas szavazati részvételét illeti, abban az egységnek megint döntő szerepe volt. Figyelembe véve a sorozatos magyarveréseket, Slota Budapestre kívánkozó tankos hőbörgéseit , Malina Hedvig kálváriáját, és nem utolsósorban a magyar kisebbségre hátrányos önkormányzati támogatások módosítását, nem állunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy ismét bebizonyosodott: Európa védőszárnya alatt is még mindig elkel egy kis privát e gység, önlegyártott kisebbségi összetartás. Ez legyen a tanulság. vissza Közel ezren hallgatták meg Szekszárdon Tőkés László beszédét Szekszárd, 2006. december 6., szerda (MTI) - "A hazugság politikájának ártalmasságár ól", "a cinkosság veszélyének fenyegetéséről" beszélt Tőkés László püspök, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke szerdán Szekszárdon közel ezer főnyi hallgatósága, a Garay téren 80 napja tüntetők előtt. "A hazugságon alapuló rezsimek következménye ez a cink osság, de súlyos következménye a magyarság megosztása (...), a hazugságpolitikának a következménye a testvérharc, (...) emberségünkben is megingunk, ha hazugságban és ilyen erkölcsi válságban kell élnünk" - mondta. Beszédében történelmi példákra hivatk ozva úgy fogalmazott, "az nyújtott némi vigaszt, hogy idegenek nyomnak el bennünket, (...) külső ellenséggel még csak meg tudtunk küzdeni". "Nem fordult elő a magyar történelemben, hogy magyar vezetők az idegen hatalmat ők maguk róják saját nemzetük n yakára" - mondta a magyar történelem sorskérdéseivel szembeállítva az elmúlt ötven év történéseivel. "Hogyan váltunk a világ csúfjává, hogyan kerülhettünk a népszavazás önmegtagadó, önfeladó állapotába, hogyan kerülhetett Magyarország a jelenlegi erköl csi, politikai válságba, hogyan válhatott az 1956os szabadságharc évfordulója, a szabadság napja a diktatúra napjává?" - sorolta kérdéseit Tőkés László. Kifejezte reményét, hogy a szekszárdiakhoz hasonlóan az ország más városaiban is egyre többen lesz nek, akik "nem hagyják magukat félrevezetni". "Magunkra találunk, visszanyerjük öntudatunkat, magyarságunkat és hitünket" - zárta beszédét a püspök. A tüntetők az "aki magyar velünk tart" ,56os jelszót skandálva, és Petőfi szavaival: "ismét magyar lett a magyar" köszönt el az előadótól. vissza Már a jövő héten beléphet a NATO békepartnerségi programjába három balkáni állam, köztük Szerbia S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. december 6 ., szerda (MTI) - Viharos gyorsasággal, alig két héttel a meghívásról szóló döntés után beléphet a NATO békepartnerségi programjába három nyugatbalkáni állam, köztük Szerbia - közölték szerdán Brüsszelben a katonai szövetség tisztségviselői. A NATO ho sszas viták után a múlt szerdán, rigai csúcsértekezletén döntött úgy, hogy Szerbia, Montenegró és BoszniaHercegovina csatlakozhat a szervezet békepartnerségi programjához. Ez az első - még nagyon kezdeti - lépés egy esetleges tagság felé vezető úton. A szerdai brüsszeli bejelentés szerint a három nyugatbalkáni ország képviselői - várhatóan az államfők - a jövő csütörtökön írják alá Brüsszelben a csatlakozásról szóló dokumentumokat. A lépés különösen Szerbia esetében jelent óriási fordulatot, hiszen h ét évvel ezelőtt, a koszovói háború idején még NATOgépek bombázták az ország területét - s most mégis megkezdi a közeledést a nyugati katonai szövetséghez. Szerbia békepartnerségi csatlakozása egyben a magyar diplomácia komoly sikerét is jelenti, his zen a NATOn belül a budapesti vezetés volt az egyik legkitartóbb szorgalmazója e meghívásnak. Magyarország - és a többi, hasonló állásponton lévő tagállam - azt hangsúlyozta, hogy a három nyugatbalkáni országot közelíteni kell Európához, fel kell ajánlan i nekik a békepartnerségi programba való belépést akkor is, ha még nem minden szempontból teljesítették az előfeltételeket, mindenekelőtt a háborús bűnösök kiadását a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A másik tábor, amelyben a vezető szerepet a britek és a hollandok játszották, viszont ragaszkodott ez utóbbi feltétel teljes megköveteléséhez, részben amiatt, mert ők a boszniai háború idején csapatokat állomásoztattak a balkáni köztársaságban, s így a háborús bűncselekményekről saját tapasztalataik is voltak. Jaap de Hoop Scheffer NATOfőtitkár végül Rigában azzal magyarázta a döntést, hogy a szövetség "politikai jelzést" akart küldeni Szerbiának és BoszniaHercegovinának. Ez azt jelenti, hogy a NATO még a január 21re kitűzött szerbiai parlamenti választá sok előtt egyfajta gesztust akart tenni, ezzel segítve a szerb demokraták kampányát, s próbálva akadályozni a nyugati orientáció, az Európához való közeledés elvetését hirdető radikálisok esetleges győzelmét. vissza
