Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-06
21 vagyis bevezették az "egy Kína, két rendszer" elvet, amely szerint Hongkong különleges státust élvez, és megtarthatta a gyarmati időkben létrehozott intézményrendszerét. A külügyminiszter szerint a státustárgyalásoko n a koszovói vezetőknek kezdettől fogva "garantálták a függetlenséget", ami nem ösztönözte őket kompromisszumra. "Szerbia nem fogadja el, hogy szuverén területének egy részén létrejöjjön a Balkán egy újabb albán állama. A koszovói vezetők azt állítják, ho gy a szerb lakosok, a templomok és a kolostorok akkor is védelmet élveznek majd, ha Koszovó függetlenné válik. Ez zsarolás, amelyet sem a kontaktcsoportnak, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem szabad elfogadnia. Itt az ideje, hogy az EBESZ tiszteletben t artsa saját elveit, közöttük a népek és az államok egyenjogúságát. Az EBESZnek egyértelművé kell tennie, hogy Szerbiát ugyanolyan államnak tekinti, mint a többit, tehát nemzetközi határait a beleegyezése nélkül nem lehet megváltoztatni. Európában minden s zakadár mozgalom most a Koszovóval kapcsolatos döntésre vár. Azzal a függetlenséggel, amelyet a koszovóiaknak ígérnek, precedenst teremtenek. Amikor az elvek veszélybe kerülnek, mindannyian veszélybe kerülhetünk" - jelentette ki Draskovic a 56 tagállamot t ömörítő szervezet képviselői előtt. A koszovói státustárgyalásokban közvetítő, Martti Ahtisaari vezette, hat ország képviselőiből álló kontaktcsoportnak eredetileg ez év végén kellett volna előterjesztenie jelentését és javaslatát a többségében albánok la kta szerb tartomány jövőbeni jogi állásáról, de ezt 2007 elejére halasztották, hogy ne befolyásolják vele a januári szerbiai parlamenti választásokat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező egyik tagja, Oroszország belgrádi nagykövete útján h étfőn jelezte, hogy hazája él e jogával, ha Koszovónak Belgrád beleegyezése nélkül akarnának függetlenséget biztosítani. vissza STOP Így lettünk mi mostohák... − Kettős állampolgárság a határon túli szerbeknek Vajdaságma.in fo • 2006.12.05. A szerbiai parlament 2004 decemberében ellenszavazat nélkül fogadta el azt az állampolgárságról rendelkező törvényt, amely felgyorsította az állampolgárság elnyerésének eljárását, lehetővé tette a kettős állampolgárságot, és kibővítette a zoknak a személyeknek a körét, akik könnyítést kapnak e státus rendezésében. A törvény értelmében minden külföldön született szerb származású személy megkaphatja a szerb állampolgárságot. Ugyanez vonatkozik a külföldön született gyermekre, akinek egyik szü lője szerb származású, könnyített úton megszerezheti a szerb állampolgárságot. Az igénylés a különféle illetékekkel együtt kb. 140 euróba kerül. Ha egy idegen ország állampolgára megszakítás nélkül három éven át szerbiai lakcímmel rendelkezett, már kérheti a szerb állampolgárságot. Hogy megkapja, hazájának kell elismernie Szerbiát. Ennyi. A közelmúltban mintegy 200 ezer horvátországi és boszniai szerb menekült kapott szerb állampolgárságot. A határon túl élő szerbek számára a törvény eredetileg nem biztosí tott szavazati jogot, de az alkotmányról tartott népszavazáson élhettek szavazati jogukkal a külföldi szerbek, és a jelek szerint szavazhatnak majd január 21én is, a szerbiai parlamenti választások során is A többiek példája A hivatalos Zágráb, 1991ben , nem sokkal a horvát függetlenség kikiáltása után alkotmányában rögzítette, hogy a határon túli horvátokat megilleti a horvát állampolgárság. Megszerzéséhez előzőleg nem kell igényelni a letelepedési engedélyt, ugyanakkor a kettős állampolgárság szavazati joghoz is juttatja a kérelmezőt, s ezt a jogot a horvát állampolgársággal együtt megöröklik a leszármazottak is. A horvát állampolgárságról szóló törvény szerint az a magát horvátnak valló személy, akinek nem Horvátország területén van a tartózkodási hely e, olyan feltételekkel kaphatja meg a horvát állampolgárságot, ha ismeri a horvát nyelvet, a latin betűs írásmódot és magatartásából arra lehet következtetni, hogy tiszteletben tartja Horvátország jogrendjét és szokásait, valamint elfogadja a horvát kultúr át, emellett írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy horvát állampolgárnak tartja magát. A Szerbiában élő mintegy 70 ezer horvát több mint 90 százaléka rendelkezik horvát útlevéllel. Elmondásuk szerint azért igényelték, hogy könnyebben mozoghassanak a világban. A szerbiai Horvát Nemzeti Tanács elnöke szerint
