Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-01
13 Egyetértenek a BBTE többnyelvű feliratozásának szükségességével az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői is. Állásfoglalásukban erkölcsileg elítélték a két oktató kizárását, amit jogtalannak és méltatlannak neveztek. Felszólították az egyetem vezető tanácsát, hogy vonja vissza a határozatot. Kinyilvánították, hogy a kizárás okául szolgáló kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértene k. A BBTE két rektorhelyettese azt követően mondott le, hogy a hét elején a felsőoktatási intézmény szenátusa úgy döntött, kizárja az oktatói testületből Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusokat. Az utóbbi kettő az önálló állami magyar egyetem vissza állításáért és a BBTEn önálló magyar karok létrehozásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői. Kizárásukról azt követően határoztak, hogy Hantz Péter a BBTE több épületében magyar nyelvű táblákat helyezett el. A BKBsok azt kifogásolják, hog y a kolozsvári állami egyetem nem multikulturális intézmény, ahogyan azt a vezetőség állítja. vissza Szórványban élő határon túli magyarokkal tárgyalt az államfő Budapest, 2006. november 30., csütörtök (MTI) - Szórványba n élő határon túli magyarokkal tárgyalt Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön Budapesten - tájékoztatta Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke az MTIt; a közleményből kiderül, hogy a résztvevők egyebek mellett "az autonóm módon történő integrációban" látják a szórványban élők jövőjét. Sólyom László a tavasszal indított A határon túli magyarság a XXI. században konferenciasorozat keretében, második alkalommal tanácskozott a Sándorpalotában a határon túli egyetemek, egyházi és civil szervezetek tek intélyes értelmiségi képviselőivel és magyarországi kutatókkal. Az Identitásmegőrzés tömbben és szórványban című konferencián az előadók egyetértettek abban, hogy az összes régióban - fáziseltolódásokkal - ugyanazok a folyamatok mennek végbe. Az assz imilációval szemben az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka - állapították meg. A találkozón szóba kerültek a szórványt érintő problémák, amelyek a határon túli magyarság központi kérdéseivé váltak az elmúlt évti zedekben. Megállapították, hogy a Kárpátmedencei magyarságon belül többszázezer ember él szórványban, olyan körülmények között, amelyekben az identitás megőrzése különösen nehéz. Szorgalmazták, hogy erről Magyarországon és a határon túl is - a létező kuta tási eredmények alapján - több szó essen. Megállapították, hogy a magyar közvélemény nincs tudatában e jelenségnek, s a szórványprobléma nem része a közbeszédnek. A szórványok helyzete különleges intézményeket igényel, amelyek magukban foglalják az anyanyelvi iskolarendszert, a szórványközpontokat és a kollégiumokat. A szórványgondozás hálózatok fenntartását feltételezi, melyekben különleges szerepe van az egyházaknak, a szakképzett értelmiségnek, valamint a kommunikáció új lehetőségeinek. Ha ngsúlyozták, hogy a fejlesztéspolitika kulcskérdéseiben a határon túli szereplőkkel pártpolitikától független konszenzust kell kialakítani, és ehhez hazai részről megfelelő szakigazgatásra van szükség. A problémák kezelésének egyik módja a határrégiókb an a közös fejlesztési projektek kidolgozása és megvalósítása, az Európai Unióban jól működő regionális politikák átültetése. Felhívták a figyelmet a speciális EUtámogatások igénybevételének lehetőségeire. A szórványban élő magyar kisebbségek megtartá sával kapcsolatban elhangzott: megfelelő gazdasági lehetőségek nélkül nemcsak az identitás megőrzésének, hanem a szülőföldön maradásnak is kevés az esélye. vissza Románia: az Európai Parlament még aggódik Népszabadság • Szőcs László • 2006. december 1. Bár Bukarest januárban csatlakozik, az EU aggodalmai nem oszlottak el az utolsó országjelentés kapcsán. A magyarok kedélyét a kolozsvári névtáblaügy is borzolja. A kulturális önrendelkez és támogatását, a magyar oktatás megfelelő finanszírozását és az egykor elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását is elvárja az Európai Parlament Romániától. Bukarestnek a környezetvédelemben, a romák helyzetének javításában, a korrupció e lleni harcban és a mezőgazdasági támogatásokat kifizető intézményrendszer kiépítésében is lépéseket kell tennie. Mindezt Pierre Moscovici francia
