Reggeli Sajtófigyelő, 2006. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-12-06
10 Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter szerint "az új tagállamok első komoly és közös sikerének tekinthető, amelyben Magyarország kezdettől fogva v ezető szerepet játszott". A megszületett egyezség a szárazföldi és vízi határellenőrzések 2007 decemberétől, a légi ellenőrzések 2008 márciusától kezdődő fokozatos megszüntetését irányozza elő, azzal a feltétellel, hogy a többségükben keleteurópaiakbó l álló csoport országai addigra eleget tesznek az unió által megkövetelt szigorú határőrizeti, vám- és biztonsági előírásoknak. Az EU szakértői nyár végéig még további ellenőrzéseket végeznek az érintett államokban, és feltehetően ősz elején döntenek végle gesen arról, hogy közülük melyek csatlakozhatnak az elsők között az övezethez. Az ország teljesítménye és az eddigi ellenőrzések alapján Petrétei József szerint biztonsággal állítható, hogy Magyarország "belső" - a schengeni övezethez tartozó országok mentén húzódó - határain az említett ütemtervben sor kerül az ellenőrzés feloldására. A most született megállapodás arra a portugál előterjesztésre épül, amely lehetővé teszi, hogy az új államok egyelőre ne a késve készülő, hanem a régebbi információs adatbázishoz csatlakozzanak. A Strasbourgba telepített új rendszer késlekedése volt a fő ok, amelyre hivatkozva a régi EUtagok halasztani próbálták a határok tényleges lebontását. A keddi vitában egyedül NagyBritannia jelezte, hogy a javaslatot nem t udja elfogadni annak költségkihatása miatt. Ennek áthidalására azonban az érintett új tagállamok (a balti országok, Málta, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország) közösen vállalták az összesen mintegy 120 ezer euró többletköltség meg fizetését NagyBritannia és Írország helyett. Magyarországra a rendszer kiépítése várhatóan mintegy 50 millió forint többletterhet jelent a szükséges új gép beszerzésével, a járulékos költségekkel és az említett pluszvállalással együtt. A többlet hatá rőrizeti költség azonban több milliárd forintra rúgna, ha Magyarország 2007ben nem tudna csatlakozni a rendszerhez - mutatott rá a miniszter. A döntés esetleges munkaügyi vonatkozásait feszegető kérdésre elmondta: jelenleg folyik a rendőrség és a hat árőrség integrációjának tervezése (amelyre szerinte nem csupán Schengen, hanem a hatékonyabb működés miatt szükség is van), a kapcsolódó tervezetet januárban terjesztik a kormány elé. vissza Vegyes eredményekkel ért véget a z EBESZ évzáró konferenciája Brüsszelben S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. december 5., kedd (MTI) - Vegyes eredményekkel ért véget az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ "évzáró" külügyminiszteri konfe renciája kedden Brüsszelben: miközben a tagállamoknak néhány kérdésben sikerült egyöntetű álláspontra jutniuk, az elmúlt 3 évhez hasonlóan most sem tudtak közös záróközleményt elfogadni, s egyes volt szovjet tagköztársaságok ügyében valósággal hidegháborús hangulat alakult ki az orosz delegáció és a nyugati hatalmak között. A záróközlemény nélküli befejezés előre "borítékolható" volt, hiszen már a 2003as, 2004es és 2005ös EBESZ külügyminiszteri tanácskozásokon sem sikerült ilyet elfogadtatni. (Az EBE SZen belül a döntésekhez mind az 56 tagállam egyetértése szükséges.) Így azután a soros elnök, Belgium adott ki saját nevében egy összegzést, többek között leszögezve: az egyik legfőbb vitás kérdésben, a 2009es évre szóló kazah EBESZelnöki jelöltségben nem sikerült egyezségre jutni, s ezt legkésőbb a jövő év végéig újra megvizsgálják. Karel De Gucht belga külügyminiszter a tanácskozást záró sajtóértekezletén előrehaladásként értékelte, hogy a tagállamok néhány ügyben azért mégis megállapodást dolgoz tak ki. Ide tartozik szerinte az EBESZ, illetve az azon belüli, a választások ellenőrzésével foglalkozó iroda reformjának szükségessége (ennek konkrétumai viszont még nincsenek tisztázva), s hogy egyöntetűen elfogadtak különböző dokumentumokat a kábítószerkereskedelem, valamint a gyerekek szexuális kihasználása elleni fellépés ügyeiben, s a fegyverszállítások visszaszorításáról. Ugyanakkor ami a kül- és biztonságpolitikai kérdéseket illeti, itt a tanácskozás óriási ellentéteket mutatott Oroszország, i lletve a nyugati hatalmak között. A viták középpontjában Moldova és Grúzia állt. Az EU- és NATOtagországok nevében Franciaország bejelentette, hogy mindaddig nem hajlandóak ratifikálni az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló szerződést, a míg Moszkva nem vonta ki teljesen csapatait e két egykori szovjet tagköztársaságból. Az orosz delegáció viszont azt állította, hogy országuk végrehajtotta az összes, még az 1999es isztambuli EBESZcsúcson ezzel kapcsolatban tett kötelezettségvállalását, s a fegyverzetkorlátozási szerződés sorsa immár nem tőlük függ. Karel De Gucht záró sajtóértekezletén csalódottan szólt arról, hogy a moldovai és a grúz problémakörnél egyelőre nincs előrelépés. Ugyanakkor az EBESZtagországok elégedetten nyugtázták, h ogy egy másik ilyen "befagyasztott" konfliktus, a HegyiKarabah miatt az örmények és az azerik között kirobbant, s már több mint egy évtizede tartó válság a közelmúlt tárgyalásai nyomán közelebb jutott a megoldáshoz.
