Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-06
23 Szakmai betegség: amikor az újságíró nincs ott egy hosszabb megbeszélésen vagy sajtótájékoztatón, el eve él a gyanúperrel, hogy az eseményről megjelent tudósítások, idézetek, hangulatleírások, folyosói megjegyzések, elkapott mondattöredékek, megválogatott fotók és megvágott filmrészletek eltorzíthatják a valóságot, hiszen az mindig jóval bonyolultabb, ami nt az a megadott lapfelületen leírható vagy a megszabott időkeretben elmondható. Amennyiben a kolléga végigül minden percet, jó elemző készségű, és megfelelőképpen válogat, akkor adott mértékben orvosolja ezt az alaphelyzetet, ha viszont tesséklássék módo n csupán az elején és a végén beüti magát az eseményre, és másodkézből kapott információk alapján írja meg tudósításait, vagy nem csupán saját, hanem eleve szerkesztőségének szempontjai alapján szemelget, akkor még inkább megnehezíti ennek a veleszületett információs kórnak a kezelését. Ebből a megfontolásból a kolozsvári MarkóTőkés találkozóról (lámlám, már ez sem mindegy, hiszen voltak, akik TőkésMarkó találkozót írtak) elolvastam majd mindent, amit a hazai és magyarországi sajtó internetes változata iban vagy az online portálokon el lehetett érni, és eleve félresöpörtem azt a kommentárt, amelyet egy megjegyzésből fakadó szenzációértéke miatt többen is megfogalmaztak: a most induló és feltételezhetően folytatódó találkozósorozatnak az lehet az érdekhát tere, hogy a romániai magyar közélet két személyisége együtt indul majd a májusi európai parlamenti választásokon. Annál inkább elgondolkodtam viszont egy másik mondaton: "az volna jó, ha az erdélyi magyar civil és politikai szféra, valamint az önkormányza tok és az akadémiai körök fognának össze a nemzeti érdek ügyében." Ezeket a szavakat Tőkés László sajtókonferenciájáról idézte a tudósító, és azt hiszem, teljes mértékben egyet lehet vele érteni. Két rövid megjegyzéssel. Az egyik: a nemzet, mármint az erdé lyi magyarság érdeke nem valahol magasan, a föld felett lebeg, hanem ezernyi apró személyes, családi, csoport- és területi érdekből tevődik össze, és ezeket összehangolni az igazán nagy feladat. A másik: valóban ideje felfedezni az önkormányzati és akadémi ai szférát, és végrevalahára nagyobb teret hagyni számukra az erdélyi közéletben, még akkor is, ha az előbbiek nem mindig pontos társadalmipolitológai kategóriákban fogalmazzák meg mondanivalójukat, az utóbbiak egy szűk csoportja pedig olykor az olvashat atlanságig vagy csupán a szaktársak általi érthetőségig jutnak el elméleti fejtegetéseikkel. Ezt a közös teret azonban csak akkor lehet jobban megnyitani, ha a központi és megyei politika legalább egy kissé levetkőzi az önmaga feltételezte mindenhatóságát, ha mondjuk egy falusi csatorna létesítésétől egy kisebbségi intézmény létrehozásáig nem mindig ő mondja ki a döntő szót, még akkor sem, ha jóval közelebb áll a pénzügyi forrásokhoz. Az erdélyi magyarság nemzeti minimálprogramjának megkeresése alighanem azt is feltételezi, hogy jobban szét kell választani ezeket a szerepköröket, illetve nem csupán az asztal két oldalára kell leülnie a tárgyalócsoportoknak, hanem egész egyszerűen félre kell tenni ezt az asztalt. Hiszen itt Erdélyben kézfogásnyira és nem ök ölcsapásnyira voltunk és vagyunk egymástól. vissza SZNT: Fodor Imre az ideiglenes elnök – Csak belső lesz a referendum? Erdély.ma [ 20061105 - 20:22:30 ] Forrás: Krónika Közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyben arról tudósít, hogy november 4én, szombaton az SZNT Állandó Bizottsága úgy határozott, hogy Dr. Csapó I. József lemondása után az elnöki jogkörök gyakorlását Fodor Imre alelnök, a Marosszéki Széki Tanács elnöke vegy e át. * * * Az ideiglenes elnök kijelentette: december közepén szervezik meg az SZNT tisztú jító küldöttgyűlését, addig a széki tanácsok megvitatják az állandó bizottság által javasolt szabályzatmódosításokat, egyértelműsítik a népszavazásra vonatkozó álláspontjukat, és képviselőt jelölnek a Székely Nemzeti Tanácsba. Az alapszabálymódosítási jav aslatok az állandó bizottság felelősségének növelésére, az ügyvitel és a döntéshozatal összekapcsolására, a belső kommunikáció javítására, a hatáskörök összeférhetetlenségére, illetve különböző szakbizottságok szervezésére vonatkoznak. Mint ismeretes, Cs apó József, az SZNT közfelkiáltással megválasztott elnöke elvi okokra hivatkozva, de lényegében magyarázat nélkül mondott le. Csapó indoklólevelet küldött az állandó bizottság tagjainak, a testület azonban úgy döntött, tiszteletben tartja a volt elnök akar atát, és nem hozza nyilvánosságra a lemondás okait, hogy „ne gyengítsék az autonómiatörekvéseket”. Bár Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök szerint etikátlan lenne
