Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-06
19 formáltak arra, hogy nekünk magyaroknak bizalmat előlegezhetnek, hogy állampolgárai lehessünk ennek az országnak. A németségnek még erre sem adtak esélyt. A Belgrádból irányított államhatalom azóta már sokszor változtatott országnevet, de a sokféle alakulatnak még sosem volt olyan képviselője, aki szembe mert volna nézni a magyarságon elkövetett tettekkel. A mindenkori állam folyton kér tő lünk, magyar nemzetiségű állampolgáraitól is valamit. Mi szorgalmas dolgozói, adófizetői vagyunk ennek a hazánknak, fegyverrel is szolgáltuk, de a hazánk nem rendezte velünk adósságát. Most legutóbb azt kérte tőlünk, szavazzunk az új alkotmányra. Annak ell enére kérte, hogy lényegében az utolsó pillanatig eltitkolta előlünk az alkotmány szövegét, s amikor keveseknek módunkban állt azt megismerni, kiderült, hogy jogaink garantálásával ismét adósunk maradt. Meg kellene egyeznie az államnak a kisebbségeivel. Sz inte fölöslegesnek tűnhet folyton ismételgetni, mik a követeléseink. Nagyjából azonosak azok azokkal, amelyeket az állam a szerb nemzeti kisebbsége számára Koszovóban követel. Ettől az államtól tehát mi magyar autonómiát akarunk! Jogaink érvényesítéséhez n élkülözhetetlen számunkra az anyaország támogatása. Tőle azonban semmi jót nem várhatunk mindaddig, amíg annak miniszterelnöke hazug szóval eltántorítani igyekszik a magyar állam polgárait. Pedig Magyarország szavának ma súlya lehetne a világban, ha hitele s, erkölcsileg is érdemes politikusok szájából hangzana el. Az a népfelkelés, amelynek idén ünnepeljük ötvenedik évfordulóját, megalapozta Magyarország erkölcsi hitelét a világban. Az Európai Unióban Magyarország élhet vele. Bízunk benne, hogy akad olyan m agyar miniszterelnök, aki nem fog bennünket megtagadni, elismeri jogunkat a magyar állampolgárságra, és segít bennünket az autonómiánkért vívott küzdelmünkben". vissza Korhecz Tamás: Vajdaságnak lehetne elnöke is Vajdaságma.info • 2006.11.06. Az új vajdasági statútum egyebek között bevezethetné a kétházas parlamentet és az elnöki intézményt is, jelentette be Korhecz Tamás, a tartományi kormány alelnöke. Az újvidéki Dnevniknek adott interjújában kijelentett e, hogy a vajdasági kormányzat – összhangban az új szerb alaptörvénnyel – intenzíven dolgozik a statútum szövegén, hogy még az év végéig kész legyen. vissza Egy pillanat Krónika • 2006.11.05. Nem volt túl sok olyan pillanata az erdélyi magyar politikának, amikor remény, érdek és lehetőség ennyire egybeért volna, nem igazán voltak olyan momentumok, amelyekben az elért dolgok közös számbavétele egyben az el nem ért dolgok közös mércéjéül is szolg álni tudott. Pénteken volt egy ilyen pillanat. Markó Béla és Tőkés László találkozója azonban csak ígéret formájában tálalta ezt a momentumot. Valójában csupán csak egy korszaklezáró és kezdő megegyezés keretéről született konszenzus, következésképpen az tűnik a leghasznosabbnak, ha a lehetséges buktatókra figyelünk. Buktatója ugyanis van bőven az új „elrendezés” kialakításának. Buktató lehet, ha elmarad a lezárhatónak jelzett korszak kritikai értékelése, buktató lehet például, ha nem lesznek őszinték é s átfogóak az autonómia tartalmára vonatkozó egyeztetések. Mégis, a legfontosabbnak e pillanatban az tűnik, hogy minek tekintik a felek az elért megegyezést. Mi ebben a még körvonaltalan csomagban a legfontosabb? Ha a prioritás meghatározása megreked az e urópai parlamenti választásokra való közös felkészülésnél, a közös listaállításnál − amely a dolgok természeténél fogva az RMDSZlista sikerét hozhatja − , akkor igazából nem került sor korszaknyitó megegyezésre. Csupán az RMDSZ egy taktikai lépését láttuk és az ellenzék gyengeségét, illetve néhány vezetőjének konformista önérdekűségét, ahogy egy EPszékért elodázza saját elismertetését, intézményesítését. Ha viszont a megegyezés a politikai eszköztárnak olyan bővítését eredményezi, amely jóval többet tartal maz, mint amit eddig az RMDSZ használt − vagyis többet, mint parlamenti eszközöket − , ha ez a stratégiai megegyezés olyan politikai energiákat is felszabadít, amelyek RMDSZen kívüliek − és bár adott esetben vele szemben is megmutatkoznak, de eközben a köz ös cél irányába mutatnak − , akkor valóban igazi váltásról van szó. A pillanat mindkét irányba nyitott: a tét az, hogy Markó és Tőkés, valamint a körülöttük ülők új látszattal fényezike a régi kényszerpályát, vagy tényleg bátraknak és kreatívaknak bizonyulnak egy új politikai lehetőségtér kialakításában. vissza