Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-04
8 December ele jén újabb MarkóTőkés találkozóra kerül majd sor, egy munkacsoport pedig kidolgozná a formáját egy erdélyi magyar egyeztető kerekasztalnak. Ez olyan fórum lenne, ahol az EMNT és más fontos civil szervezetek “együtt gondolkodnának az RMDSZel”, mint ahogy a z RMDSZelnök fogalmazott. Együttműködés az EPválasztásokon? “Noha csak érinteni tudtuk a legfontosabb kérdéseket, ha folytatódik a párbeszéd, akkor sikerülhet az eddig hiányzó összefogást megvalósítani autonómiaügyben is” - mondta Tőkés, majd hozzát ette: szeretné, ha az autonómia RMDSZ általi felvállalása nem csak “arculati, választási, konjunkturális kérdés lenne”. Újságírói kérdésre kiderült, a találkozón nem volt szó arról, hogy az esetleges előrehozott választásokon mi lenne a viszony az RMDSZ és EMNT között, az EPválasztásokon való együttműködésről viszont esett szó. Tőkés: az egység szükséges A sajtósok azt is firtatták, hogy mi lesz a pártbejegyzési kísérletekkel: Tőkés elmondta, elvben egyetért az egység szükségességével, de nem a plura lizmus kizárásával. “Párbeszéddel, közös megegyezéssel meg kell teremtenünk a pluralizmus lehetőségét a romániai magyar mikrotársadalmon belül. Vagy az RMDSZen belül, vagy egy olyan szervezetben, ahol az RMDSZ is jelen van.” - fogalmazott. Azt is megkér dezték a református püspöktől, vajon ezennel szemében “eltörlődött” az RMDSZ összes “bűne”? “Próbálunk bízni egymásban. Arról is beszéltünk, hogy miért romlott meg a bizalom kettőnk között, de eltekintünk ettől, ha sikerül egyetérteni a magyarság fő problé máiban.” - hangzott Tőkés válasza. vissza Sólyom László: Többletjogot a kisebbségnek Vajdaságma.info 2006. november 4. [2:41] A kisebbségek megmaradása érdekében minden államnak meg kell adnia a területén élő más nemzeti kö zösségeket megillető többletjogokat - ezt a gondolatot fogalmazta meg Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke abban az üdvözletében, amelyet a Kolozsváron zajló II. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevőinek címzett. A Bolyai Kezdeménye ző Bizottság (BKB) november 2. és 5. között zajló rendezvényére tizenkét olyan európai egyetemet hívtak meg, amelyeken vagy teljes mértékben, vagy részlegesen kisebbségi nyelven is zajlik oktatás. A BKB a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetemen magyar ka rok létrehozását szorgalmazza, de lándzsát tör a román állami finanszírozású önálló magyar egyetem megteremtése mellett is. A konferencia több neves meghívottja sem tudott jelen lenni, ezért a megnyitón csak üdvözleteiket olvasták fel. Sólyom László szeri nt "ma az egységes szabadság a jogállamiságot jelenti, beleértve a nemzeti kisebbségi felsőoktatást és az autonómia különböző formáit, amelyekkel a kulturális nemzet élhet". Az államfő emlékeztetett, hogy minden hetedik uniós polgár kisebbségben van a sajá t államában, akik közül több mint százezren tanulnak különböző kisebbségi felsőoktatási rendszerekben az Unió egyes tagállamaiban. A megnyitón felszólalt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki hangsúlyozta, hogy 1989 óta a romániai m agyarság egyik legfontosabb célkitűzése az önálló állami magyar egyetem létrehozása. Ezt az intézményt a román hatóságok tulajdonképpen felszámolták az 1956os magyarországi forradalmat követő erdélyi megtorlások következtében azzal, hogy a Babes és a Boly ai Egyetemet egyesítették. Markó hangsúlyozta, hogy van elegendő magyar diák és oktató, akik az anyanyelvű oktatásban vehetnek részt, ugyanakkor fontos, hogy a magyar egyetemi tagozatok döntési jogkörökkel is rendelkezhessenek. Úgy vélte, hogy az anyanyel vű felsőoktatás területén is jelentős előrehaladást ért el a romániai magyarság, de még csak "félúton" tartanak. Markó továbbra is az önálló állami magyar nyelvű egyetem, valamint a magyar egyetemi tagozatok önállóvá válását jelölte meg követendő célként. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében megállapította, hogy Romániában súlyosan diszkriminálják a magyar kisebbséget a felsőoktatásban is, emiatt pedig a romániai magyar fiatalok nem férhetnek hozzá teljes mértékben az anyanyelvű oktatáshoz. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke is levélben üdvözölte a résztvevőket. Szerinte a nemzetállamok is tulajdonképpen Európa etnikai és kulturális sokszínűségének kisebb vagy nagyobb másolatai. Hozzátette: Európa 45 államában körülbelül 100 millió embert számláló 270 nemzeti és etnikai
