Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-30
10 Csaknem minden felszólaló hangsúlyozta, hogy a felzárkózás, a szükséges átalakítások a csatlakozás után sem állhatnak le Romániában, további hal adást kell elérni például a korrupció elleni harc, a környezetvédelem, a gyermekvédelem, az igazságügy terén. A magyar hozzászólók - Gál Kinga (FideszMPSZ), Dobolyi Alexandra (MSZP) és Harangozó Gábor (MSZP) - a román tagság támogatása mellett mindenekelő tt a kisebbségekkel kapcsolatos vállalások betartását sürgették, és kivétel nélkül kifogásolták a BabesBolyai Egyetemen minap történteket. Utóbbiról az EPben képviselt magyar pártok (Fidesz, KDNP, MSZP, SZDSZ, MSZP) delegációvezetői közös nyilatkoza tot is kiadtak szerda este, megdöbbenésüknek és felháborodásuknak adva hangot a magyar feliratok és a két oktató eltávolítása miatt, és sürgetve, hogy helyezzék vissza őket állásukba. A vitában Gál Kinga kiemelte: "miközben látszólag minden rendben va n, a valóságban a problémákról nem is lehet beszélni, mert a kisebbségi közösség igényei, mint az autonómia - tabutémának minősülnek, miközben a magyarok lakta régiók nem tudnak egyenlő eséllyel hozzáférni az uniós alapokhoz". Dobolyi Alexandra hangozt atta: a bolgár és a román kormánynak "még számos reformot és intézkedést kell végrehajtania annak érdekében, hogy országaik az unió szerves részévé váljanak", és bízik abban, hogy a két ország "eredményesen folytatja a megkezdett reformlépéseket". Harangoz ó Gábor leszögezte, nem szeretné, "ha azoknak lenne igazuk, akik n em bíznak a román vállalások teljesülésében, az európai szintű vállalásokon túl európai szintű végrehajtásra is szükség van". Írásos hozzászólást nyújtott be De Blasio Antonio (FideszMPSZ), aki a csatlakozás elősegítésére szolgáló PHAREpénzek felhasz nálásának elégtelenségét jelző uniós számvevőszéki jelentést kommentálva úgy vélte: "négy hét múlva Románia teljes tagja lesz a 25ök Európájának úgy, hogy sem jól működő közigazgatási infrastruktúra, sem egy megfelelő pénzügyi háttér nem áll rendelkezésre Romániában az EU pénzek lehívására". Lévai Katalin - ugyancsak írásban - egyebek között azt fejtette ki, hogy "Romániának határozottabb figyelmet kell fordítania a roma kisebbség és a magyar közösség védelmére", illetve hogy "a csatlakozás során a gaz dasági érdekek nem kerekedhetnek felül az emberi jogokon". Az EP csütörtökön szavaz a két jövőre csatlakozó országról készült utolsó jelentésekről. A voksoláson nagyobb fennakadás nem várható - a Romániajelentés a fejlődést elismerve részletesen tartalmazza a főbb bíráló elemeket is , a dokumentumokat nyilvá n elfogadják. Vitát folytatott az EP az EUorosz viszonyról is a minapi helsinki csúcstalálkozó kapcsán. Ebben Glattfelder Béla (FideszMPSZKDNP) úgy vélekedett, hogy az EUnak "szolidaritást kell vállalnia" a kétoldalú partneri egyezmény orosz megsé rtése - az élelmiszertermékek importjának tilalma - miatt súlyos károkat elszenvedő Lengyelországgal. Benita FerreroWaldner külügyi biztos kiemelte, hogy a csúcsértekezleten az emberi jogokról is nyílt eszmecserét folytattak, az új egyezményhez vezet ő tárgyalások elindításáról pedig remélhetően hamarosan megszületik az egyezség, amely most a lengyel ellenállás miatt nem volt lehetséges. Bertie Ahern ír miniszterelnökkel az uniós alkotmányos szerződésről és az EU jövőjéről cseréltek nézetet a képv iselők. Alapjában véve egyetértettek abban, hogy a jelenlegi intézményrendszert korszerűsíteni kell, és ehhez szerződéses formát kell találni. vissza Ma folytatódik a határon túli magyarságról szóló konferenciasorozat - Sóly om László - ELŐZETES Budapest, 2006. november 30., csütörtök (MTI) - Ma lesz a köztársasági elnök által kezdeményezett, Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat második találkozója a Sándorpalotában. Az Identitás megőrzés töm bben és szórványban című egynapos, nem nyilvános konferencián délelőtt a hét határon túli régióból érkező és magyarországi értelmiségiek, kutatók, szakemberek tartanak előadást. Délután kerekasztalbeszélgetés lesz, ahol lehetőség nyílik a felvetett gondol atok, vélemények, elhangzott álláspontok megvitatására. A konferencia középpontjában az identitás megőrző stratégiák és intézmények állnak, különös tekintettel a százezreket érintő szórványproblémára. Sólyom László többször úgy nyilatkozott, elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, aminek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése. Ennek jegyében 2006. május 4én kezdődött a Határon túli magyarság a 21. században című konferencias orozat, melynek alapvető célja, hogy felhívják a figyelmet a határon túli magyarok helyzetére vonatkozó, valós és megbízható ismeretek fontosságára, s hogy megismerjék az új nemzedékek érzéseit és álláspontját. vissza
