Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-28
27 névsorát, tudtam, hogy ott semmi keresnivalóm nincs” – nyilatkozta Csegzi Sándor. Az európai integrációról szóló fórum George Pruteanu, Aurelian Pavelescu, Mircea Chelaru és más politikai és egyházi méltóságok magyarellenes felszólalásaiba torkollt. vissza Újra indul az RMDS Z elnöke - Markó: nem válunk párttá, mert akkor indokolt lenne egy másik is Transindex.ro [27.11.2006] Bolyai táblaügy, nacionalizmus, előrehozott választások, vagyonellenőrzés, Tőkés és Szász, az erdélyi tv és az elnöki gyorshajtás: aktuális csemegék a Transindex első Markó Bélanagyinterjújában. Interjúkötetében egy helyen arról beszélt, hogy újfajta, szubtilisabb, árnyaltabb, szalonk épesebb nacionalizmus van kialakulóban; és nem érthető világosan, milyen motivációk állnak mögötte. Ön mit értett ez alatt? – Nem emlékszem, pontosan mikor és milyen kontextusban utaltam erre, de az biztos: a Funarféle nacionalizmus lett újból úrrá a kö zéleten. A szóhasználat, a beszédmód engem a 90es évek elejére emlékeztet, ugyanaz a nyers, árnyalatok nélküli magyarellenesség tapasztalható. Mi a motivációja ennek? Ugyanaz, mint a Funarkorszakban? – Szerintem ennek a mozgatórugója az aktuálpolitik ában keresendő. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a térségben az EUcsatlakozás után mindenhol megerősödött a nacionalizmus – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és valamilyen mértékben Csehország példa erre. Megkérdőjeleződnek a demokrácia klasszikus intézményei, az ideológiák: kapaszkodókat kell keresni, és ilyenkor folyton előkerül a sufniból a nacionalizmus. Erre a romániai magyarságnak válaszai is vannak. Példa erre a Bolyai Kezdeményező Bizottság múltheti akciója, amikor egyfajta nor malitást szimulálva magyar táblákat helyeztek el a BabeşBolyai Tudományegyetemen. Az RMDSZnek nincsen markáns álláspontja a kétnyelvű táblák, illetve egyetem ügyében. Miért? – Nem könnyű világos álláspontot kialakítani ezzel kapcsolatban. Maga az RMDSZ is élt hajdanán a BKB eszközeivel, amikor a 90es évek közepe fele eldöntöttük, hogy Erdélyszerte kitesszük a magyar helységnévtáblákat. Azokat a táblákat lefestették, leszedték, tehát ettől nem lett kétnyelvűség Erdély útjain. Tehát nem mondhatom azt, hogy ezek az eszközök, a polgári engedetlenség bizonyos formái idegenek tőlünk. Ami a BBTEt illeti, így nem sikerülhet tartósan kétnyelvű feliratokat kitenni. Persze már rég ki kellett volna helyezni azokat, erre törvényes alap is van. Mit tehet és tes z az RMDSZ ilyen helyzetben? – Én azt hittem, hogy ez az egyetemen belüli párbeszéd útján elérhető. Ma – nem mondom, hogy jelentéktelen – , de annyira gyakorlatias kérdés ez, hogy ezt az egyetemen belül meg lehet oldani. A gond az lehet, hogy vagy párbesz édet folytatunk a román féllel, vagy konfrontálódunk: ez a kettő együtt nem működik. Az RMDSZ sosem szankciókkal működött: én azt hiszem, hogy ez tenne minket párttá. És hogyha mi párttá válnánk, akkor indokolt lenne legalább egy másik pártnak a létreh ozása is. Tehát nem zárunk ki embereket, nem váltunk le, nem térdepeltetjük kukoricára őket, de közvetett szankciók persze vannak: nyilván nem jelöljük mondjuk polgármesternek a következő alkalommal azt, akit az RMDSZ listáin megválasztottak és másnap ki jelenti, hogy neki semmi köze az RMDSZhez. Ez is egy közvetett szankció, és működik. Mindig amikor valakit jelölök, előbbre viszek vagy sem, akkor ilyen szempontjaim vannak. Politikai kérdés ez a táblaügy, vagy az egyetemre tartozik?
