Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-28
25 kormány a Teleki László Alapítványt és az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítványt feladataik összevonásával megszünteti. A külügyi bizotts ág mai ülésén egyébként napirendre kerül a kérdés, ezen belül az alapítvány által kezelt csaknem kétmilliárd forintos ingatlanvagyon jövője. Az ülésre meghívást kap Göncz Kinga külügyminiszter is. Tegnap egy országgyűlési interpelláció során Gruber Attila (Fidesz) megkérdezte a külügyi államtitkártól, miért kell megszüntetni a Teleki László Alapítványt. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára elmondta, az alapítvány és a közalapítvány munkatársainak egy részét új intézmény veszi át. vissza Multikulturális kirúgás – magyar oktatók is megszavazták a döntést Erdély.ma [ 20061128 - 07:12:41 ] Forrás: Kelemen Tamás, Krónika Kizárták a Babeş – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanári karából a felsőoktatási intézmény két oktatóját, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust; a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnöke munkaszerződésének felbontásáról tegnap döntött az egyetem sze nátusa. Nicolae Bocsan rektor a testület ülésén még a pénteken ismertetett napirendi pontok megvitatása előtt, előzetes bejelentés nélkül bocsátotta szavazásra a kérdést, szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolva a két magyar oktatót. Ugyanakkor a vo ksoláskor nem számlálták össze a tartózkodókat, így nem lehet tudni, hogy a mintegy száz jelenlevő közül hányan nem kívántak véleményt nyilvánítani. Miközben a rektori hivatal közleménye szerint a javaslat ellen mindössze kilencen szavaztak, mellette pedig a román és a német vonal, a judaisztikai kar valamennyi képviselője, valamint a magyar vonalat képviselők többsége, a Krónika értesülései szerint a szankciót tulajdonképpen három magyar egyetemi tanár támogatta. A BBTE vezetősége szerint a munkaszerződés felbontását az indokolja, hogy a két oktató „folyamatosan hazug információkat terjeszt az egyetemről és Romániáról, etnikumok közötti ellenségeskedést szít, az Európai Unió értékrendje ellen bujtogat”. Sőt azt is Hantzék szemére vetik, hogy „becsületsértő módon” javíthatatlan nacionalistáknak nevezték az egyetem néhány oktatóját, ugyanakkor – szélsőségesekre jellemzően – „fizikai agressziót” is alkalmaztak a BBTE javai ellen, amit jelenleg a rendőrség vizsgál. A BBTE rektora azt követően folyamodott az adj unktusok eltávolításához, hogy a múlt héten Hantz Péter az egyetem több épületében elhelyezett mintegy 30 magyar feliratot. A termek, irodák elnevezésének magyar nyelvű megfelelőjével, vagy a „Dohányozni tilos” szöveggel ellátott táblákat azonban néhány ór án belül az egyetem vezetősége eltávolíttatta, és a „magyar szélsőségesség megnyilvánulásának” nevezte az akciót. Sőt a rektori hivatal a rendőrségen is feljelentette a táblákat elhelyező oktatót; Raluca Seucan, a kolozsvári kapitányság szóvivője lapunknak megerősítette: a rendőrség a panasz nyomán közrendháborítással és rongálás gyanújával indított vizsgálatot Hantz Péter ügyében. A BBTE 117 tagú szenátusának 20 magyar tagja van, rajtuk kívül tíz diákszenátor is képviseli a magyar tagozatot. A Krónika meg tudta: a Hantz Péter és Kovács Lehel eltávolítását célzó rektori javaslatot megszavazták a tudományegyetemhez tartozó református és római katolikus fakultások képviselői, valamint Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke. Buzogány Dezső, a reformátu s tanárképző kar képviselője kérdésünkre megerősítette támogató voksát. „Az intézkedést adminisztratív lépésnek tekintem, amelyhez nem kapcsolódik a magyar feliratok ügye. Nem is értem, miért volt szükség a szenátus támogatására” – magyarázta döntését Buzo gány Dezső. Buzogány Dezső teológiai professzor kifejtette: nem szavazta volna meg a rektori javaslatot, ha az intézkedés a magyar feliratok ellen irányult volna. „Biztosan nem az ellen történt, mert ez esetben a karunkon lévő magyar feliratokat évekkel e zelőtt el kellett volna távolítaniuk. Ez a mai napig nem történt meg, és biztos vagyok benne, hogy a következőkben sem fog” – magyarázta lapunknak Buzogány Dezső, aki egyéni kezdeményezésnek tekinti két kollégája korábbi akcióját, amelyhez nem szerezték me g a magyar tagozat testületi támogatását. Hozzátette: a lépésük kiváltotta reakció várható volt, amellyel szerinte bizonyosan ők is számoltak. Marton József, a római katolikus hittudományi kar dékánja megkeresésünkre ingerülten válaszolt, „bolondságnak” mi nősítette a szenátusi voksát firtató kérdésünket, majd „Nem szavaztam meg!” felkiáltással lecsapta a telefonkagylót. Szamosközi István, a pszichológia kar dékánhelyettese a Krónika megkeresésére visszahívást kért, később azonban már nem válaszolt a hívásun kra. „Kriptokommunista beidegződések”
