Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-27
22 egyezmények betartásának segítése és felügyelete. Ugyanakkor támogatjuk a helyi önkormányzatok és az országunkban működő külföldi diplomáciai képviseletek közötti kapcsolatépítést, s a gazdasági kapcsolatok klímajavítása is ránk hárul . – Romlottak volna a külgazdasági kapcsolataink? – Folyamatában nézve évről évre javul a helyzet, egyre több külföldi cég fektet be vidékünkön. 2005ben azonban volt egy jelentős megtorpanás. Julija Timosenko, az akkori kormányfő által foganatosított intézkedések kedvezőtlen visszhangra találtak a külföldi beruházók körében. A jelenlegi kormány azonban módosított az irányvonalon és úgy tűnik, helyreállt a rend. Az idei mutatók egyértelműen a bizalom visszatértét jelzik. – Ukrajna is az integrációra t örekszik. Ön szerint régiónk lakossága támogatjae ezeket a törekvéseket? – A kérdéssel ittjártakor foglalkozott Volodimir Handohij külügyminiszter- helyettes, aki korábban országunk brüsszeli NATOképviseletét vezette. Nos, ő is úgy látta, hogy Kárpátal ján az ifjúság üdvözli az európai szervezetekbe történő integrációt. Ezzel ugyanis Kárpátalja és persze az egész ország csak nyerhet. A NATOtagság például nem csupán a fegyveres testületeket érinti. Az egész népgazdaság lendületvételét eredményezheti. A m iniszterhelyettes is elmondta, hogy a szomszédos országok tapasztalatait nekünk is figyelembe kell venni. Romániában például a csatlakozás után alig egy év alatt 140 százalékkal nőttek a külföldi beruházások. Hasonló fellendülésre számíthatunk mi is. Termé szetes tehát, hogy országunk vezetői az integráció mellett törnek lándzsát. Az emberekben, elsősorban a középkorúak és az idősebbek körében azonban sajnálatos módon egyfajta negatív sztereotípia alakult ki a NATOról. Ez az egykori szovjet ellenpropagand a hatása. – Hogyan lehet legyőzni az előítéleteket? – Kárpátalján a lakosság döntő többsége jóval tájékozottabb, több ismerettel rendelkezik az ÉszakAtlanti Szövetségről és az Európai Unióról, mint az ország belső régióiban élők. Ám még ezek az ismere tek sem teljes körűek. Sajnos, kevés a színvonalas tájékoztató anyag. Ma még a média is eléggé visszafogottan kezeli a kérdést. Pedig lépni kell, mert az idő sürget. Ha eljön a belépésről kiírandó népszavazás napja, a lakosságnak megfelelő ismeretekkel kel l rendelkeznie, hogy helyesen döntsön. Egyelőre sajnos nincs átfogó propagandaprogram, de felkészült, az integrációs kérdésekben járatos szakemberekből sincs elegendő. Mindez fontos dolog és tekintélyes anyagi ráfordítást igényel. – Hamarosan legördül a schengeni vasfüggöny határaink mentén. Lehete erre készülni és mi várható azt követően, hogy a szomszédaink is belépnek a schengeni övezetbe? – A vízumrendszert kétoldalú egyezmények szabályozzák. Ilyen megállapodásunk van Magyarországgal, Lengyelorszá ggal, Szlovákiával, s Romániával is. Az utóbbi időben azonban jelentős változások kezdődtek a vízumszabályokban. Ukrajna például vízummentességet biztosított az uniós tagállamok polgárai számára. Válaszul a szomszéd országok is enyhítettek a szabályokon. A schengeni övezetbe lépéssel azonban szigorodni fognak a vízumkiadás feltételei. Erre fel kell készülni. Azok a polgárok, akik utaztak már a schengeni övezetbe, jól tudják, hogy beutazási engedélyhez jutni ma sem egyszerű. – Akkor sok jóra ne is számítsu nk? – Nem kell félni. Én úgy látom, az élet azt követően sem áll meg, hogy elér bennünket a schengeni határ. A kapcsolatrendszer persze változni fog, de nem szűnik meg. Léteznek már konkrét megállapodások például a kishatárforgalom felélesztésére. E szer int az államhatár két oldalán ötvenötven kilométeres sávban élők számára lehetőség lesz az egyszerűsített határátlépésre. S ez már nemcsak terv. Továbbá tíz napra csökken a vízumkérelem elbírálásának határideje. A korábbiaktól eltérően megalapozott indokl ás nélkül nem utasíthatják el a kérelmet. – Számíthatnake kedvezményekre az ukrán állampolgárok?
