Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-27
20 Zoran Lončar (DSS) államigazgatási és önkormányzatügyi miniszter szerint a NATO világos állásfoglalása Szerbia területi egysége mellett nagyon fontos lenne, mivel a Szövetség 1999ben az ENSZ BT beleegyezése nélkül bombázta Szerbiát. vissza Felavatták a magyar főkonzulátus új épületét − Jövőre határátkelő nyílik Déda és Beregdaróc között, állapodott meg kétnapos ukrajnai látogatásán Göncz Kinga magyar külügyminiszter Kijevben ukrán kollégájával, Borisz Taraszjukkal. Kárpáti Igaz Szó • 2006.11.25. A két politikus Ungvárra is ellátogato tt, ahol közösen nyitották meg Magyarország Ungvári Főkonzulátusának új épületét. Göncz Kinga az avatóünnepségen beszámolt Oleg Havasival, a megyei állami közigazgatás elnökével folytatott tárgyalásáról, mely során elemezték Kárpátalja gazdasági helyzeté t, illetve más, a helyi magyarság szempontjából fontos kérdéseket. A magyar kormány, egész Magyarország számára nagyon fontos, hogy Ukrajna stabil, gyorsan fejlődő ország legyen, hangsúlyozta a külügyminiszter. "Jó napot kívánok!" – üdvözölte magyarul az egybegyűlteket Borisz Taraszjuk. Felszólalásában aláhúzta, hogy a főkonzulátus új épülete a polgárok érdekeit, a gyorsabb ügyintézést szolgálja. – A két ország kapcsolatában felbecsülhetetlen érték az itt élő magyar közösség – fogalmazott az ukrán külüg yi tárca vezetője. – Köszönöm a megye vezetőinek azt a segítséget, amelyet a kárpátaljai magyarságnak nyújtanak kulturális hagyományaik megőrzése terén. Mint azt a magyar külügyminiszter elmondta, megnyugodva értesült arról, hogy Magyarország, az USA és Japán mögött, a harmadik legnagyobb befektető Kárpátalján. Bár egy külügyminiszterre nem jellemző az, hogy vendégét az országban tett utazása során kísérje, de ebben az esetben kivételt tett, hangsúlyozta az ungvári főkonzulátus avatása utáni sajtótájéko ztatón Borisz Taraszjuk. Egyik oka ennek a két ország közötti jó viszony, mondotta, hozzátéve: a legerősebb összekötő kapocs az itt élő magyarság. A másik pedig, hogy a magyar külügyminiszter édesapja, Göncz Árpád volt köztársasági elnök sokat tett azért, hogy még a kezdet kezdetén jó viszony alakuljon ki a két ország között. – A kishatárforgalom beindítása megoldást jelenthet Magyarországnak a schengeni övezethez való csatlakozása után a felmerülő problémákra? – tette fel munkatársunk a kérdést a sajtótáj ékoztatón. – Ennek több vonatkozása van – válaszolta Göncz Kinga. – A kishatárforgalmi megállapodás a kárpátaljai magyarság nagy részét, mintegy 80 – 90 százalékát érintené. Arra kértem Borisz Taraszjuk külügyminisztert, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat. A ki a kishatárforgalmi övezeten belül él, annak nyilván ez megoldást jelenthet a szabad határátlépésben a schengeni övezethez való csatlakozás után. Keressük annak lehetőségét is, hogyan tudjuk megtartani a vízummentességet a szolgálati útlevelek tekintetéb en. Itt még értelmeznünk kell az európai uniós jogszabályokat. Magyarország az EUfórumon nagyon keményen kiállt a mérsékelt vízumdíjak és a könnyítések mellett pontosan azért, hogy azok előtt se záródjon be a határ, akik nem esnek bele a kishatárforgalo m övezetébe, akik nem rendelkeznek diplomata- vagy szolgálati útlevéllel. Van még egy szűk évünk, amelyet ki kell használnunk arra, hogy ezeket a kérdéseket végigtárgyaljuk. Az Európai Parlament jóváhagyta, hogy a kishatárforgalomnál az érintett országok nak kell meghatározni, hogy a sáv milyen nagyságú legyen. Magyarország és Ukrajna vonatkozásában 50 kmről van szó, tudomásom szerint ennél több nem lehet. Meg kell tárgyalnunk azt is, hogy milyen dokumentumot használhatnak átkeléskor a polgárok.
