Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-27
16 Költői szűkszavúság „Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni” – vágott vissza meglehetősen ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdeztük, hanem a június – júli usra ígért gyermekverseskötetét is szóba hoztuk. Amikor a több mint fél évvel ezelőtt tett ígéretére emlékeztettük, és azt kérdeztük, mi okozza a késést, azt válaszolta: „Az olvasók majd időben meg fogják tudni”. Azt is közölte ugyanakkor, hogy a kötet meg fog jelenni. Kitért a válasz elől, amikor azt kérdeztük: még mindig titkose, hogy melyik kiadó vásárolta meg a kiadói jogokat. „Szeretném megnyugtatni az érdeklődő olvasókat. A könyveim folyamatosan jelennek meg” – utalt Ágoston Hugó interjúkötetére, mel yet épp az azóta eltelt időszakban mutattak be román nyelven is. Határozottan jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy a pozsonyi megbeszélései után a könyvkiadási ügyeiről is kérdezzük. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjú t kérni a miniszterelnökhelyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie. Lekésett szezon A könyvkiadók egyébként általában a decemberi ünnepek előtti időszakra időzítik gyermekversesköteteik megjelentetését. „Nálunk ezen a héte n jelennek meg Ferenczes István gyermekversei Ágota könyve címen” – jelentette ki Tőzsér József. A könyvet pályázaton nyert támogatással tudták kiadni. Amint májusi körképünkből kiderült, kortárs szépirodalmat, kiváltképp verseskötetet ugyanis nem lehet ny ereségesen kiadni Erdélyben. A kiadók a romániai és a magyarországi közalapítványok felé kacsingatnak. A szerzőknek a legtöbb esetben szimbolikus öszszegű jogdíjjal vagy a megszokottnál több tiszteletpéldánnyal kell beérniük. Az erdélyi könyvesszakmában ne m tudnak arról, hogy valamely hazai kiadó bárkitől is kizárólagossági kiadási jogot vásárolt volna. A magyarországi kiadói piacon léteznek ilyen szerződések, de ezeket csak a legnagyobb kiadók engedhetik meg maguknak. A Krónika ezek közül többnél is érdekl ődött telefonon. Valamennyi esetben azt a választ kapta: nem kötöttek szerződést Markó Bélával. vissza Magyarellenes kormányrendelet Felvidék.ma 20061127 04:34 Forrás: RTL Klub Online Többségében magyarlakta települése ket érint az a kormányrendelet, ami a tengerszint feletti magassághoz köti az önkormányzati támogatások mértékét Szlovákiában. A rendelet szerint januártól csak azok a városok és községek kaphatnak több pénzt, amelyek a tengerszint felett legalább 277 méte r magasan fekszenek. A többlettámogatásokból így több mint 1600 település nem részesül majd. Érsekújvár, Dunaszerdahely, Galánta, Nyitra, Kassa - csak pár olyan település, amelyek januártól kevesebb támogatást kapnak, mint eddig, mert fekvésük nem éri el a tengerszint feletti 277 métert. A Magyar Koalíció Pártja szerint a rendelet megalkotásánál a jelenlegi szlovák kormányzat magyarellenessége is döntő szerepet játszott. „Meggyőződésünk, hogy az egyik döntő ok, amiért ilyenformán vezették be ezt a kormá nyrendeletet, az éppen az, hogy a magyarok bizonyos fokú diszkriminációját is jelenti” – mondta Köteles László, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője. A 277 méter alatt fekvő településektől így több mint másfél milliárd forintot vonnak el jan uártól. A többségében magyarlakta Szepsi 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, így csak 22 méter választja el attól, hogy január elsejétől többlettámogatáshoz jusson. A felvidéki településen még nem tudják, milyen mértékű lesz a hiány. „Még nem tudom pontosan megmondani, hogy ez koronában kifejezve mit jelent, mert a költségvetés összeállítása csak most következik” – mondta Zacharias István Szepsi polgármestere. A szlovák kormány szerint azért van szükség erre a rendeletre, mert a magasabba n fekvő északi településeken a téli időszakban többet kell fizetni a fűtésért, és az utak karbantartása is többe kerül. vissza
