Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-27
12 A legjobb tipp szerint ugyanazt a funkciót tölti be a nacionalizmus és vírusrokonsága, mint az ebola, a pestis vagy az AIDS kórokozója: szabályozza a földlakók számát (a háború kitűnő eszköz erre, s manapság igen haté kony módon szervezhető felebarátaink gyilkolászása). Nyilván a keletközépeurópai Homo sapiens különösen fogékony az elme efféle gyilkos vírusaira. Leginkább az autonacionalizmusra, ami – autoimmun betegségként – a saját nemzetet emészti el. Ez ellen talá ljunk védőoltást, de üstöllést, please. Bomlott fantáziájú barátunk, Stephen King a Holtsáv című thrillerében azt találta ki, hogy egy súlyos balesetet szenvedett polgár a felépülése után látja annak a jövőjét, akit megérint. Mit tesz isten, pont az amer ikai elnökválasztáson toronymagasan esélyes ultraradikális jelöltet érinti meg, s beléhasít a halálfélelem: látja, ha ebből az alakból elnök lesz, az atomháborúhoz vezet. Hogyan akadályozhatja meg ezt a tragikus fejleményt egymagában? Az obligát amerikai k ovbojhagyományok jegyében nyilván vásárol egy puskát, gondolván, majd jól lelövi a jelöltet, oszt jó napot. A puska azonban balul sül el, de megijeszti annyira a jelöltet, hogy az védekezésként egy kisgyermeket ránt maga elé, s ezt az alávaló mozdulatot le kapják a fotósok. Az ultraradikálisnak annyi, gyáva nyúl onnantól, nem lesz elnök, atomháborús veszély hárítva. Most akkor mit tegyen az, aki megé rintette az önfölkent királyt, s nem lát mást, mint véres, égő pusztaságot? Álljon lesben a fényképezőgépével ítéletnapig? Tényleg, mit lehet tenni egy demokráciában azok ellen, akik visszaélnek vele, s így tagadják meg? Mit lehet tenni a weimarizálódás ellen? Mit lehet tenni a proto, neo- és egyéb vírusfertőzések terjedése ellen? Nyilván gyógyítani kell valahogy, mint minden ragályt. Nyilván a demokrácia immunrendszerét kell megerősíteni: a mentális vírusokkal nem fertőzöttek s nem is fertőzők többségi tömegét. A szelídeket. Hallassa mindenki a hangját, akit idegesít a hangzavar, az ájtatos álság, az erkölcscsőszködés, az önfelkentség. Hallassa mindenki a hangját, aki nyugalmat akar. Írjon az iwiwen mindenkinek, akit ismer. Meg annak is, akit nem ismer. Írjon minden internetes újságnak véleményt. Írjon minden újságnak, telefonáljon minden rádiónak. Küldjön képeslapot. Szólaljon meg mindenütt, ahol csak tud. Hogy érezzük, milyen sokan vagyunk. A szelíd többség kényszerítse vissza a szelíd tömeg erejével a parlamentbe a politikát. Hallassa halk és szelíd hangját mindenki, aki nem szeretne se hideg, se langyos, se meleg polgárháborúban élni, mert csak együtt fojthatjuk el a fertőzést. Bal, jobb, együtt. Ne bicegjünk úgy tovább, mintha ellőtték volna a fél láb unkat. vissza Farkas András "Vizsgázik" Leonard Orban - Az EPszakbizottságok meghallgatják a biztosjelölteket Új Magyar Szó 2006. november 27. Szerző: Cseke Péter Tamás Az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságai ma hallgatják meg Románia és Bulgária biztosjelöltjeit, akikről decemberben szavaz majd Strasbourgban a törvényhozói testület. Mint ismeretes, Bulgária Meglena Kuneva európai integrációs ügyekért felelős minisztert, Románia pedig Leonard Orban integráci ós államtitkárt jelölte EUbiztossá; a huszonhét EUtagállamnak egyegy biztosa van az EU "kormányának" számító testületben. Kuneva a fogyasztóvédelmi tárcát, Orban pedig a "nyelvi sokszínűség" felügyeletét kapja az EUbizottságban. Az előbbi eddig Marko sz Kiprianu ciprusi biztos feladatköreihez tartozott, az egészségügyi témák kiegészítéseként, az utóbbi pedig Ján Figel szlovák biztoshoz, az oktatás, képzés és kultúra mellett. Kunevát ma az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága, O rbant pedig az EP kulturális és oktatási bizottsága fogja kifaggatni, nagyjából 33 órás időkeretben, hogy felmérje, mennyire tájékozottak a rájuk bízott feladatkörökben. Az írásos válaszokmár ismertek A meghallgatást megelőzően mindkét jelöltnek előbb írásban kellett válaszolniuk a "vizsgáztató" szakbizottság szintén előzőleg írásban feltett kérdéseire. Kuneva és Orban válaszai múlt hétvégétől olvashatók az Európai Unió honlapján is. A két biztosjelölt úgynevezett általános kérdéseket, illetve a szakter ületére vonatkozó kérdéseket kapott. Az előbbiek többek között szakmai felkészültségükről, tapasztalatukról, függetlenségük megőrzéséről, Európa jövőjéről faggatják a "vizsgázókat".