Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
24 Főkonzulátust avatott Göncz Kinga Népszava 2006. november 25. Göncz Kinga magyar és Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter pénteken Ungváron felavatta a magyar főkonzulátus új épületét – közölte Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője. A budapesti diplomácia irányítója a nap folyamán ellátogatott Beregszászra is, ahol találkozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetős égével és felszólalt az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség kongresszusán. vissza Balkáni lépések Népszava 2006. november 25. Szerző. Rónay Tamás Két fontos üzenete is volt Gyurcsány Ferenc balkáni körútjának. Egyrész t jeleztük azt, hogy Magyarország nyitni kíván a térség felé, amit bizony elhanyagoltunk az eltelt években, hiszen figyelmünk sokkal inkább Brüsszel, a Nyugat felé terelődött. Másrészt egyfajta üzenetet is küldtünk ezzel az Európai Uniónak arra: szánjon tö bb figyelmet ezen államokra, hiszen még ha nem is tagjai a szervezetnek, ők is az "európai család” részei, s nem kérdés, hogy előbbutóbb az EU tagjaivá válnak. A figyelemfelkeltés fontosságát Szarajevó példája is mutatja. Bosznia kezdi kiheverni a hábor út. Szarajevóban ugyan látni még pusztítás nyomait, de egyes városrészei teljesen újjáépültek – jelentős részben azonban nem uniós, hanem arab pénzből. A muzulmán támogatásnak azonban ára van. A pénzért cserébe ugyanis elvárják az országtól, hogy minél töb b mecsetet, minaretet építsen. A cél ugyanis az, hogy Boszniát muzulmán befolyás alá helyezzék. Hosszabb távon ez megannyi konfliktus forrása lehet az EUn belül. Macedóniában ez a veszély nem fenyeget. Jóllehet, az ország távolról sem szenvedett annyit a háborúban, mint Bosznia, Szkopje városképe lehangoló látványt nyújt. Szemmel látható a súlyos gazdasági válság. A munkanélküliség tetemes, 36 százalékos. S bár az új kormány reformok sorát indította meg azért, hogy Macedónia vonzó tereppé váljon a befekte tők számára, ez a folyamat nyilvánvalóan nem zajlik egyik napról a másikra. Ráadásul az emberek mintha belesüllyedtek volna ebbe a szürkeségbe, hiszen a koszos utak, az elkeserítő igénytelenség azért nem nevezhetőek az uniós csatlakozás függvényeinek. Alb ánia megint más gondokkal küzd. Varázslatos földrajzi adottságokkal rendelkezik, s a későbbiekben erre alapozhat. Tirana rengeteget fejlődött tíz év alatt, de a főváros mintha egyfajta tudathasadásos állapotban élne. Csodálatos épületek ékesítik a fővárost , "kétes” módon az országba került Mercedesek, BMW terepjárók sora rója az utakat. Utakat? Nos, ilyenek nem nagyon léteznek Tiranában, amolyan földút vezet ki a főváros legforgalmasabb csomópontjából. Tiranában minden előfordulhat. Még az is, hogy egy jobb szállodában pár óráig ne legyen víz, s az egyik legforgalmasabb út szélén elégessék a feleslegessé vált szemetet, ugyanúgy, mint nálunk vidéken az avart. Nyilvánvaló, ezek az országok nagyon messze vannak még az EU kapujától. S Magyarország jó szándéka ellenére egymaga nem tehet sokat uniós integrációjukért. De ha már most megvetjük a lábunkat a régióban, az nemcsak ezen országok számára válik gyümölcsözővé, hanem hosszabb távon mi is csak az előnyeit élvezhetjük. vissza Koszovó: a Balkán nehéz tavasza Figyelő 2006/45. - november 9. Szerző: Gömöri Endre Koszovó ügye a finisben. Szerbia új alkotmánnyal, választások előtt. Az ENSZdöntés csúszhat. Amerikaiorosz alku, magyar dilemma. Magunk mögött hagytuk az emlék ezés napjait. Az ország népe a tévé előtt kuksolva felháborodott, aggódott és (mások helyett is) szégyenkezett. Közben sem a politika, sem a média nem reagált arra, hogy határainktól délre újra fordulat érlelődik, amely magyar érdekeket is érinthet.
