Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
21 Djindjic merénylői több szerb politikust is célba vettek - Bombatámadást is terveztek az amerikai nagykövetség ellen Magyar Hírlap 2006. november 25. Szerző: J. Garai Béla A zimonyi klán befolyásra tört a szerbiai polit ikai életben – derült ki a Djindjicper vádalkus tanújának vallomásából. A merénylet kitervelői állítólag bombatámadást is terveztek az amerikai nagykövetség ellen. A bűnözőből védett tanúvá előléptetett Dejan Milenkovic tegnapi vallomásában is megerő sítette a belgrádi különleges bíróság előtt, hogy Zoran Djindjic miniszterelnök 2003ban politikai gyilkosság áldozata lett, a félelmetes hatalommal rendelkező zimonyi bűnözői klán – amely Milorad Ulemek Legija révén a vörössapkások kommandós alakulatát is irányítása alatt tartotta – így akarta meghiúsítani a kormány tervét az alvilág felszámolására. Ehhez állítólag megszerezték Vojislav Seselj és Nebojsa Covic kormányalelnök beleegyezését, de kapcsolatban álltak magas beosztású bírákkal is. További politik usokat is el akartak tenni láb alól, köztük Goran Svilanovic volt külügyminisztert. Milenkovic arról is beszélt, hogy a banda egymásnak akarta ugrasztani a demokratikus tömb pártjait, ezért bombát dobtak Vojislav Kostunica kormányfő pártjának, a Szerbiai Demokrata Pártnak a székházára, továbbá bombamerényletre készültek az amerikai nagykövetség ellen, amelytől csak azért álltak el, mert a bevetésre szánt tankakna túl súlyos volt, és nem volt megfelelő hordozóeszközük. A tanú állításait az érintett politikusok pártjai ismételten cáfolták, azt állítva, hogy a kormánypártok megpróbálják befeketíteni őket a választási kampányban. Mindeközben sikerült letörni az elítéltek lázadását két szerbiai fegyházban. A nisi és a Pozarevac melletti Zabela börtönben a napok óta tartó tiltakozás csütörtök éjszaka nyílt zendüléssé fajult, amikor a rabok törnizúzni kezdtek, majd kiszorították a fegyőröket az épületből. A zendülések tegnap érték el a csúcspontju kat. A karhatalom igen kemény fellépéssel vetett véget az akciónak, a két börtönből több mint ötven sebesültet szállítottak kórházba. A rabok követelték, hogy a parlament haladéktalanul fogadja el az amnesztiatörvényt, amelytől a büntetések egynegyedének e lengedését várják. A Kostunicakormány az alkotmányról tartott népszavazás kampányában ígérte meg a kegyelmi törvényt, s ennek hatására a börtönlakók tömegesen az alkotmányra szavaztak. Az alkotmányt még október végén népszavazáson fogadták el, a közkegy elemről szóló jogszabály azonban a parlamenti többség jóváhagyása híján még nem született meg. vissza Minek a hiánya? - Az Országos Civil Fórum ajánlásai az államháztartási hiány mérséklésére, hogy ne maradjunk kényszerpályá n (Az Országos Civil Fórumon elhangzottak alapján az ajánlásokat készítették: Lányi András, Lukács András, Mellár Tamás és Pogátsa Zoltán) Magyar Hírlap 2006. november 25. Az államháztartási hiány drasztikus növekedését 2001 óta nem a hazai gazdaság r omló teljesítménye, hanem döntő mértékben a kormányzatok gazdaságpolitikai intézkedései idézték elő. Nem engedhető meg, hogy az így keletkezett szükséghelyzetre hivatkozva tereljék a gazdaságot kényszerpályára, az ország érdekével ellentétes "reformok" fel é – hangzott el a héten, az Országos Civil Fórum tanácskozásán. A közkiadások nagyrészt azért váltak finanszírozhatatlanná, mert Európában nálunk a legalacsonyabb a felnőtt lakosságon belül a legálisan foglalkoztatottak számaránya, akik adófizetőként az államháztartás terheit viselik. A foglalkoztatottak számának növelése legyen tehát a legfőbb gazdaságpolitikai cél! Elfogadhatatlannak tartanak minden olyan intézkedést, amely a foglalkoztatás színvonalának további romlásával jár – így a munkát és a foglal koztatást terhelő adóterhek növelését is. A finanszírozhatatlanság másik fő oka a piactorzító nyílt és – főleg – rejtett állami támogatásokban keresendő. Ezért szükséges ezeknek mielőbbi pontos kimutatása és felszámolása. Az egyensúly közeli állapot elér ését azonban – az uralkodó felfogással ellentétben – nem a kiadások visszafogásától várják, hanem (a kiadások szerkezetének átalakítása, költséghatékonyságuk javítása mellett) alapvetően az államháztartás egyes bevételeinek növelésétől.
