Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
9 harmadik pártpolitikai eszköznek nevezett - úgy fogalmazott, nem szabad visszafordulni, mert bár 2007 lesz a legnehezebb év, 2008 már az újrakezdésé, 2009ben pedig lesznek eredmények is. Az MSZP politik ai céljainak eléréséhez a negyedik eszköz a reform - mondta Gyurcsány Ferenc, aki szerint a reformok három jellemzője, az igazságosság, a minőség és a fenntarthatóság. Végül ötödik eszközként az építkezést, a beruházást és a befektetést emelte ki a minis zterelnök. A kormányfő a szocialista párt reformjának lényegéről szólva úgy fogalmazott, az MSZP programját a pártot támogató "sokasággal" közösen kell megvalósítani, meg kell teremteni az MSZP demokratikus társadalmasításhoz szükséges feltételeket. Add a neved! akciót indít az MSZP A testület ülésének elején Simon Gábor választmányi elnök javaslatára a résztvevők elfogadták az Add a neved! elnevezésű akció elindítását, melynek az a célja, hogy aki támogatja az MSZP politikai véleményét, küldjön egy névve l ellátott, ilyen célra létrehozott szórólapot az MSZP választmányának címére. vissza Gyurcsány: Magyarországnak ki kell állni a NyugatBalkán integrációja mellett MTI 2006. november 24. 19:52 Magyarországnak kötelessége, h ogy kiálljon a NyugatBalkán európai integrációja mellett, s elősegítse azt - foglalta össze a térségben tett látogatása tapasztalatait Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magyar újságíróknak, miután az út utolsó állomásán, Albánia fővárosában részt vett a Köz épeurópai Kezdeményezés (KEK) kormányfői szintű csúcsértekezletén. A miniszterelnök az EU egyik legnagyobb kihívásának nevezte annak eldöntését, hogy miként fejlődjön tovább a térség, milyen legyen a NyugatBalkán jövője. A mostani, BoszniaHercegovinát, Macedóniát és Albániát érintő útnak az volt az egyik fő célja, hogy Magyarország a mainál sokkal árnyaltabb képet nyerjen arról, mi zajlik a régióban, és segítse ezzel az unión belüli döntéshozatalt. Gyurcsány Ferenc az általa felkeresett fővárosokban az t is világossá akarta tenni, hogy Magyarország az integrációs folyamatok előrehaladásához szükséges változások híve, s szilárdan vallja, hogy Európának stabil és prosperáló NyugatBalkánra van szüksége. A miniszterelnök többek között erről is beszélt a 18 tagállamot tömörítő regionális konzultációs fórum, a KEK pénteki tiranai tanácskozásán. A nyugatbalkáni magyar szerepvállalás kapcsán a miniszterelnök felhívta arra a figyelmet: az elmúlt 11 évben nem volt túl gyakori, hogy nem a saját közvetlen érdekein k érvényesítéséért mentünk valahová, hanem sokkal hosszabb távú érdekek képviseletében, nemcsak önmagunk, hanem az unió hasznára is. Ennek az erőfeszítésnek az lett az eredménye, hogy valamivel talán nőtt az esély arra, hogy az EU testén nem marad a NyugatBalkánon egy nagy fehér folt a maga összes bizonytalanságával, kockázatával. Ráadásul a térséget nem szabad csak kockázati tényezőnek tekinteni: olyan kultúra, annyi tudás, tehetség halmozódott fel benne, hogy kár lenne hagyni veszendőbe menni. Ahhoz, ho gy ez elkerülhető legyen, s a NyugatBalkánon ne álljon le a demokratizálás és modernizálás teljes folyamata, az EUnak világos perspektívát kell a térség országai elé tárnia, s menetrendet adni az EUintegrációra, mert a csatlakozás reménye az említett fo lyamatok legfőbb hajtóereje. Gyurcsány Ferenc tiranai megbeszélésein - a miniszterelnökkel folytatott csütörtöki tárgyalás után pénteken találkozott Alfred Moisiu államfővel és Jozefina Topalli parlamenti elnökkel is - felmerült Szerbia jövője is. Azokra a magyar aggodalmakra, hogy Koszovó függetlenségének erősödése nyomán nem élede fel a térségben a szerb radikalizmus és nacionalizmus, s ez nem hat e hátrányosan a szerb demokratikus erőkre, albán tárgyalópartnerei igyekeztek megnyugtató választ adni. Ar ra, hogy oktalanok az említett magyar félelmek, döntően a májusi montenegrói népszavazást, s Montenegró és Szerbia államszövetségének ezt követő nyugodt, békés felbomlását hozták fel érvként. vissza
