Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-25
5 az európai keretekben a magyarság közösségei versenyképesek legyenek. Ez nem pusztán a gazdasági versenyképességet jelenti, hanem versenyképes életkörülményeket és tudást kell teremteni a szülőföldön, amihez nyilván versenyképes intézmények is szükségesek. Mert csak így jöhet létre az a tudásbázis, ami alapvetően különbözik a 19. vagy a múlt századitó l. A megvalósulás természetesen államközi megállapodásoktól és a magyarság érdekképviseleti szerveitől egyaránt függ. Egyelőre elsősorban elképzelésekről van szó, de azt szeretném kérni, hogy ha az új struktúrával és annak működésével kapcsolatban lesznek kritikák, akkor azt tegyék meg mielőbb, hiszen ez közös érdek. Fölszámolják a Határon Túli Magyarok Hivatalát is. - Az állami intézmények korszerűsítését a pártok is kérték, azt, hogy legyen olcsóbb és hatékonyabb az állam. Nemcsak a HTMHra érvényes ez, hanem húszegynéhány intézmény működése változik. Vagy megszűnnek, vagy átalakulnak. Azokat a tevékenységeket, amelyeket eddig a Határon Túli Magyarok Hivatala végzett, a Miniszterelnöki Hivatalban a jövőben is el fogják látni. Körülbelül 25 fő végzi tová bbra is ezt a tevékenységet, és reméljük, hogy a határon túli magyarság legföljebb minimális változást érez az együttműködésben. Az utóbbi 15 évben egyremásra jöttek létre támogatási intézmények, de tulajdonképpen ugyanazt a pénzösszeget osztották el. Tár gyalások folytak a határon túli magyarok képviselőivel is, hogy a pénzt egy keretből osszák el, ez pedig a Szülőföld Alap lesz. Megjegyzem, hogy a Szülőföld Alap tanácsában felefele arányban vesznek részt a magyarországi és a határon túli képviselők, és m agyarországi oldalról sem csupán a kormányzat részéről, hanem például az Illyés és az Új Kézfogás Közalapítvány képviselői is. A Szülőföld Alap tehát megnövekedett támogatási összeggel fog rendelkezni, és remélhetőleg ezáltal a prioritást, a különleges kez elést igénylő kérdések megoldását még jobban érvényre lehet juttatni. Másfelől pedig ki lehet alakítani egy több évre előretekintő stratégiát, és fölszámolhatók lesznek azok a működési zavarok, amelyek eddig fölléptek, amikor például egyikmásik alapítvány időszakos pénzhiány miatt nem tudott támogatást nyújtani. Remélhetőleg a nagyobb erőforrások által az ilyen gondok áthidalhatóvá válnak. Ugyancsak új vonása ennek a támogatási rendszernek, hogy a határon túli magyarok képviselőivel folytatott megállapodás alapján kialakuljon a kiemelt nemzeti intézmények köre, ami hosszú távon biztonságot jelent például a zentai tehetséggondozó gimnázium vagy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet számára is. Ellátogatnak az aracsi Pusztatemplomhoz. Kirándulásuk kapcsolódh at az említett koncepcióhoz? - Igen, annak az egyik eleme. Mindenképp szeretnénk komoly figyelmet fordítani a határon kívüli műemlékek felújítására is. A Kárpátmedencében számos olyan szellemikulturális értéket képviselő műemlék van, amely eddig háttérb e szorult, de most úgy látjuk, elérkezett az idő arra, hogy egy ilyen óriási vállalkozásba belekezdjünk. Nevezetesen az európai jelentőségű aracsi Pusztatemplomnak nem is csak a megmentésébe, hanem olyan visszaállításába, amely lelki élményt nyújt, az iden titás megőrzésének eszközét képviseli, és lelki közösséget erősítő jelképként szolgál. A megvalósuláshoz nagy összefogás szükséges a magyar közösségek között, a két ország között, de azt szeretnénk, ha az Európai Unió is elismerné európai kulturális értékk ént, és fölkarolná az ügyet. Persze tudjuk, hogy az újjáépítés egykét év alatt nem valósulhat meg. vissza Számonkérések Újvidéki Magyar Szó 2006. november 2526. Szerző. Ambrus Attila Az Európai Parlament szakbizottsága c sütörtökön egyhangúlag megszavazta Pierre Moscovici francia képviselő jelentését Románia csatlakozásáról. Az utolsó jelentést Románia január elsejei csatlakozása előtt. Több magyar képviselő, Gál Kinga, SzentIványi István és Tabajdi Csaba módosító indítvá nyát is elfogadta a bizottság. Gál Kinga az Európai Néppártnál, SzentIványi István az Európai Liberálisoknál, Tabajdi Csaba pedig az Európai Szocialistáknál lobbizott sikeresen. Ennek eredményeként az EP jelezte, következetesen számon kéri Románián a kise bbségi jogok tekintetében támasztott uniós elvárásokat. A Moscovicijelentés felszólítja Romániát, hogy a kisebbségi törvényt sürgősen fogadja el, javítson a roma kisebbség helyzetén, teremtse meg az önálló, államilag finanszírozott magyar felsőoktatási intézményt, gyorsítsa fel az elkobzott egyházi és közösség i vagyon visszaszolgáltatását. Az Európai Parlament ismételten hangsúlyozta, hogy további intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének szavatolása érdekében, a szubszidiaritás és a kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával. A jelenté s külön is felhívja a román hatóságokat, hogy legyenek tekintettel a magyar közösség elvárásaira. Tabajdi Csaba magyar képviselő szerint a jelentés jó alap arra, hogy az unió a csatlakozás után is számon kérje Románián a reformokat és a kisebbségi elvárásokat.
