Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-23
27 magyar nyelv és irodalomtudományi tanszéket. Az intézmény személyzete azonban r övid idő alatt az összes magyar feliratot eltávolította, sőt adott pillanatban az adjunktus kezéből is megpróbálták kitépni ezeket. Hantz közölte: tettéért teljes mértékben vállalja a felelősséget, már csak azért is, mivel a rektorátus a mai napig nem tart ja tiszteletben az egyetem szenátusának tavalyi határozatát, miszerint a kétnyelvűséget nemcsak az oktatásban, hanem az intézmény feliratai esetében is biztosítani kell. A BBTEn egyébként több mint hatezer magyar nemzetiségű diák folytatja tanulmányait. M iközben a BKB akcióját folyamatosan figyelemmel kísérték a román titkosszolgálatok munkatársai, közleményében Nicolae Bocsan rektor „szélsőséges magyarok” cselekedetének nevezte a történteket, egyben felszólította a bukaresti kormányt és Kolozs megye prefe ktusát: fékezze meg az „agresszív elemek” előretörését. A BBTE rektora egyébként a múlt héten fegyelmi eljárással fenyegette meg a BKB vezetőit, amikor az oktatók lefényképezték a román nyelvű feliratokat. A kolozsvári botránnyal egy időben nyitották meg e gyébként az Európai Parlament brüsszeli székházában a BBTE bemutatását célzó kiállítást, amely a „multikulturalitás hagyományteremtőjeként és az európai értékek fáklyavivőjeként” igyekszik beállítani a kolozsvári egyetemet. Nagy László, a kolozsvári egyete m magyar rektorhelyettese különben érdeklődésünkre elhatárolódott a BKB akciójától, szerinte ugyanis Hantz Péter mindenáron konfliktust kíván gerjeszteni a felsőoktatási intézményben. vissza Bepanaszolt tényfeltáró - Pozs ony a megvert magyar lány ügyét nyomozó riportert vádolja Magyar Nemzet 2006. november 23. Szerző: Neszméri Sándor Malina Hedvig, az augusztus 25én Nyitrán megvert magyar lány ügyében továbbra sem indított eljárást a nyitrai ügyészség a „polgári feljele ntés” kapcsán, amely szerint Hedviget „rémhírterjesztés és hamis tanúskodás” miatt kellene börtönbüntetésre ítélni. A belügyminisztérium ezzel szemben „panaszt emelt” a Szlovák Televízió Tanácsában az ellen az újságíró ellen, aki kétrészes oknyomozó riport ban bizonyította be, hogy Robert Kalinák belügyminiszter nem mondott igazat, amikor arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Malina Hedvig „csak kitalálta a támadást”, s az egész magyarellenes „eset nem történt meg”. Eduard Korda újságíró – aki ifjabb Mic hal Kovác elrablása kapcsán vált híressé, mert abba az újságírócsoportba tartozott, amely kiderítette a titkosszolgálatok részvételét az emberrablásban – nemcsak a belügyminiszter „félretájékoztatására” mutatott rá, hanem azt is bizonyította, a rendőrség t örvénytelenül járt el, amikor Hedviget egy szeptemberi szombati napon azzal vitte be kihallgatásra, hogy szembesíteni fogják a vélt elkövetőkkel. Ezzel szemben hat órán át „győzködték” arról, vallja be, hogy az esetet csak kitalálta. Teret adott Hedvignek és édesanyjának, illetve a lány barátjának – aki mellesleg egy szlovák nemzetiségű nyitrai diák – is, akik elmondták, a rendőrök csak azután engedték ki Hedviget, hogy ügyvéd bevonását helyezték kilátásba, ha folytatják a kihallgatást. A Szlovák Televízió Tanácsa két tagját és két független újságírót bízott meg azzal, hogy elemezze a riporter két filmjét, s csak azt követően dönt arról, hogyan válaszol a belügyminiszter „panaszára”. vissza Népszerű a román nemzetegyesítés - Mintegy félmillió moldovait hozott lázba az uniós csatlakozás · A vajdasági kisebbségek többségét útlevéllel segíti az anyaország Magyar Nemzet 2006. november 23. Szerző: Rostás Szabolcs - Sebestyén Imre Bukarest még az idén módosítani kívánja állampolg ársági törvényét, amelynek révén a határon túl élő románok az eddiginél könnyebben szerezhetik meg anyaországuk állampolgárságát. A román hatóságokat alaposan meglepte, hogy mintegy félmillió moldovai folyamodott román állampolgárságért. E nemzetegyesítő f olyamat kedvezményezettjei a vajdasági románok is, míg az ott élő magyarok továbbra is kimaradnak az EUból. Románia külpolitikájában a liberális – demokrata jobbközép kormány 2004es hatalomra kerülése óta jelentős szerepet kapott a nemzetegyesítés gondola ta, amelyhez Bukarest igyekszik tettekkel is igazodni. Keleti szomszédunk számára elsősorban a 2007. január elsejei európai uniós csatlakozás teremt apropót a határon túli politika terén beharangozott szemléletváltáshoz, hiszen az integrációt követően az U krajnában és a Moldovai Köztársaságban jelentős számban található román kisebbség immár az EU külső, jelentősen szigorított határain kívül reked. A Brüsszel által előírt „vasfüggönyt” a bukaresti hatóságok úgy próbálják áthidalni, hogy a Moldovai Köztársas ág állampolgáraival szemben például január elsejétől vízumkényszert vezetnek be, viszont a dokumentum ingyenes lesz, és sürgősségi eljárásban fogják kibocsátani. A szigorítás köntösébe bújtatott könnyítés