Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-23
25 lényegesen kisebb létszám mellett átalakul, eddig ugyanis 95 százalékban munkaügyi adminisztrációt végeztek, ami apránként átkerül a KSZKba. A tárcákhoz főleg új, értékteremtő, tanácsadó jellegű HRmunkát t elepítünk. Az ssc típusú működés kialakítása időigényes. Az előző munkahelyemen, a Philip Morrisnál 2004. áprilisában döntötték el, hogy lesz egy ilyen központ; kétszeri halasztás után 2007. január elsejével indul el, majd folyamatosan egyre több leányvál lalat tér át az új rendszerre. – Mire elég a 2007es költségvetési tervezetben a KSZK során szereplő 80 millió forint? – Sok mindenre. Mi nem abban vagyunk érdekeltek, hogy a KSZK minél többe kerüljön. Épp ellenkezőleg. Ez a pénz arra elég, hogy a központ 45 emberrel elinduljon. Még egy közkeletű tévedést eloszlatva, én nem vezetem a KSZKt, annyi közöm lesz hozzá, hogy az államtitkárságom felügyelete alá tartozik majd. A főigazgatói posztra szóló pályázatot hamarosan kiírjuk. Később, ahogy átvesszük a tá rcáktól a munkaügyi adminisztrációt, úgy kerülnek át hozzánk emberek, akik személyi és egyéb költsége jelenleg a tárcák büdzséjében szerepel; ezt szintén átvesszük. – Az átkerülés fizikai is lesz? – Most folyik a KSZK helyének véglegesítése. Ott dolgozik majd a tárcáktól átkerülő emberek egy része; a belső tanácsadói jellegű, valamint a tárcaspecifikus munkát végzők pedig maradnak. – Az átvétel ütemezését is ismerik már a minisztériumok? – A tervek szerint a tárcáknál maradó HRmunkánál a munkaadói jogk ör is marad, ám a szakmai felügyeletet én látom el. Azt, hogy az új munkaügyi rendszerben hol és hány emberre lesz szükség, a szervezeti felépítés és az informatikai háttér ismeretében tudom majd megmondani. E feladatra két tanácsadó céget, a KPMGt és TS ystemset vá laszottuk ki; elvileg december végére kellene végezniük, de a jelek szerint már novemberben elkészülnek. Ezután kell majd megegyeznünk a tárcákkal a sorrendről. Érdemes a személyügyi szempontból egyszerűbb esetekkel, a kevesebb kivétellel működő minisztéri umokkal kezdeni. Terveim szerint átlagosan kéthavonta integrálunk egy tárcát az új rendszerbe. Mindehhez komoly infrastrukturális fejlesztésre is szükség van. A büdzsétervezetben a Miniszterelnökség fejezetében a személyügy államtitkárság sorában szerepel egy 250 milliós tétel, ami biztosítja az önrészt különféle uniós pályázatokhoz, ez a fedezete az informatikai fejlesztéseknek. – Az EUra van szükség a források biztosításához? – Erre való az EUtámogatás. Azért kapjuk, hogy Magyarország minden területen , így a közigazgatásban is felzárkózzon. Márpedig Magyarországon kívül nincs a világban másik állami szervezet, amelynek nincs egy személyügyi "feje". Nem látok ebben problémát. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen átalakítást, könnyebb és egyszerűbb lett volna akk or meglépni, amikor még több forrás volt. Az NFT2 azonban a humán erőforrások és a kormányzati szervezet fejlesztését egyaránt kiemelten kezeli. – A nagyobb forrás sok megrendelést jelent majd a HR tanácsadói piacnak? – Várhatóan elsősorban a képzési – a zon belül is tréningtípusú – feladatoknál akad majd számukra lehetőség, bár szigetszerű tudás ma is van a tárcáknál, valamint a Magyar Közigazgatási Intézetnél. – Kilincselnek már a potenciális ügyfelek? – Igen, próbálkoznak. Udvarias elutasításban van ré szük. Egyelőre a tervezés végső fázisában vagyunk. Majd csak később jönnek a pályázatok. – A modellváltásnál melyek a felhasználható külföldi példák? – Nem akarunk a közigazgatásban egyszerűen üzleti kultúrát csinálni, üzleti modelleket fogunk a magyar kö zigazgatásra adaptálni. Az üzletben egyszerűbb a dolog: ott azért veszik át a modern HRmegoldásokat, mert a verseny kikényszeríti. A közigazgatás számára nincs tisztán átvehető modell, szemezgetni kell. Sokat tanultam a különböző nyugateurópai megoldások ból. Nagyon sok dolgot lehet tanulni a brit, a holland és a belga rendszerből, de a többi északnyugateurópai állam is jó ebben. A régióban pedig a szlovén, a cseh, és bizonyos tekintetben még a román szisztéma is példa lehet. – A tervek szerint a központ i közigazgatásban januártól bevezetik az új teljesítményértékelési rendszert (TÉR) is. Hogy történik majd az átállás?