Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-23
11 Kit képvisel az állam? Magyar Hírlap • 2006.11.23. Romániában a kisebb ségi kérdés továbbra is nemzetbiztonsági ügynek számít. Annak ellenére is, hogy a kérdéskör legjelentősebb nemzetközi szakértői – például Will Kymlicka – épp ebben a mentalitásban látják a keletközépeurópai államokat érintő legsúlyosabb biztonsági veszél ytényezőt. A kérdés nemzetbiztonsági ügyként való kezelése Romániában sajnos nem nélkülözi a masszív alkotmányos alapot sem, a román alkotmány ugyanis a kisebbségek autonómiatörekvéseit az európai integráció küszöbén is a "román nemzetállam egységét és s zuverenitását" veszélyeztető törekvésként tartja nyilván. Nemzetállamon pedig – romániai kontextusban – a kulturális és nem az állampolgári nemzet államát szokás érteni. Igaz, a nemzetközi fórumokon a román állam képviselői is következetesen állampolgári n emzetről beszélnek, tehát tudatában vannak a nemzetállam kulturális nemzetként való értelmezésének jogosulatlanságával. Igen ám, csakhogy az uniós belépésre készülődő Romániában a kisebbségek jogi helyzete továbbra is teljességgel tisztázatlan. (A parlam ent még arra sem képes, hogy az egyébként rendkívül puha kisebbségi törvénytervezetet legalább megvitassa.) A román politikai elit továbbra is a kettős mércére rendezkedik be. A Nyugatot arról próbálja meggyőzni, hogy a kisebbségek minden problémáját méltá nyosan, a nemzeti egyenjogúság alapján megoldották, a kisebbségeket pedig arról, hogy ezek az (elvben "megoldott") igények jogosulatlanok, ellentétben állnak az alkotmány előírásaival. A román állam védelmében Az adott helyzet lehetőséget teremt arra, hogy azok a politikai alakulatok, melyek elveszítették vagy még nem voltak képesek megszerezni a választók bizalmát, gátlások nélkül előrukkoljanak a kisebbségellenesség csodafegyverével. A konzervatív párt például – mely egyébként a jelenlegi román kormán yban az RMDSZ koalíciós partnere is – újabban a román állam védelmében indít kisebbségellenes offenzívát. S indítványaira, úgy tűnik, a többi pártban is van többkevesebb fogadókészség. Konzervatív kezdeményezésre a képviselőház elfogadott egy javaslatot, hogy a titkosszolgálatokat számoltassák el, milyen intézkedéseket tesznek "a potenciális konfliktuszónákban az állam érdekeinek védelmére", azaz hogyan védelmezik meg a román államot a magyar kisebbségek autonómiatörekvéseivel – gyakorlatilag az anyanyelv szabad használatának intézményesítésére irányuló törekvésekkel – szemben. A javaslat kapcsán ismét a nyilvánosság figyelmének homlokterébe került az az (egyébként közismert) tény, hogy a titkosszolgálatok a kisebbségek képviselőit – köztük parlamenti képviselőket és szenátorokat is – folyamatosan lehallgatják, a kulturális rende zvények részvevőiről videofelvételeket készítenek, s ekként a román állam magyar kulturális közösséghez tartozó polgárait emberi és közösségi jogaik gyakorlásában – úgymond jogállami eszközökkel – akadályozni próbálják. A kivizsgálást kezdeményező konzerva tív képviselő az Új Magyar Szó kérdésére azzal indokolta indítványát, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az RMDSZ vezetői részéről a Székelyföld autonómiáját követelő nyilatkozatok. A képviselő azzal a különös ötlettel rukkolt elő, hogy a Román Hírszerző Szolgálatnak (és nem a főügyészségnek, az alkotmánybíróságnak vagy akár a parlament illetékes bizottságának) "értelmeznie kell az RMDSZ vezetőinek nyilatkozatait". Például Markó Béla miniszterelnökhelyettesnek azt az agyagfalvi kijelentését, miszerint "s em Bukarest, sem Brüsszel nem oldja meg a mi problémáinkat, nekünk kell megteremtenünk az autonómiát". Folyamatos kétértelműségek Annak ellenére is, hogy az RMDSZ által javasolt Székelyföldi Önkormányzati Társulás létrehozásának az érvényes román alkot mány szerint sincs jogi akadálya. Ilyen jellegű kifogás a székelyföldi megyék prefektusaihoz (a helyi határozatok törvényessége fölött őrködő kormánymegbízottakhoz) sem érkezett. A Markó Béla által konkrétan megcélzott autonómiaforma törvényességéhez tehát kétség sem férhet.
