Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-23
9 Seselj a legutóbbi meghallgatáson a tőle megszokott módon ismét botrányt kavart, amikor Hoopert kémnek és hazudozónak titulálta, aki csak akadályozza a védelmet, és kérte az elnököt, hogy vagy az ügyvédeket, vagy őt távolítsa el, mert lelkileg n em tudja elviselni, hogy egy helyiségben tartózkodjon velük. A bíró erre a tárgyalás akadályozása címén őt küldte ki – talán azért, hogy ne fajuljon el a dolog, mint a korábbi alkalmakkor, amikor a zabolátlan balkáni politikus útszéli stílusban sértegette Carla Del Ponte főügyészt, és nyomdafestéket nem tűrő trágárságokkal traktálta a bíróságot, a nemi szervére tett utalásoktól sem tartózkodva. Mindez része annak a taktikának, amelynek célja a délszláv háborús bűnök kivizsgálására alakult ENSZbíróság lej áratása; azé a testületé, amely a radikális vezér mély meggyőződése szerint szerbellenes intézmény, a szerb történelmi törekvések meghiúsítására hozták létre a nemzet ellenségei. Tulajdonképpen ezért is vállalkozott arra, hogy rögtön az ellene szóló vádira t kézbesítése után önként menjen el Hágába, ahol majd "helyre teszi" őket, megvédi Szerbiát, és mellesleg bebizonyítja ártatlanságát. Csak azzal nem számolt, hogy a per előkészületei csaknem négy évig fognak tartani, a nyitó tárgyalást hétfőre, november 27re tűzték ki. Pártpolitika a cellából Az ügyészség hivatalosan még nem kapta kézhez Seselj követeléseit, Anton Nikiforov szóvivő szerint még arra sincs bizonyítékuk, hogy a vádlott éhségsztrájkot folytat. Ami pedig a kifogásokat illeti, Nikiforov hazu gságnak nevezte, hogy korlátozták volna Seseljné látogatásait. A vajda által megnevezett jogászokat azért nem alkalmazhatják, mondta a szóvivő, mert nincsenek nemzetközileg bejegyezve, a periratokkal pedig az a helyzet, hogy a vádlott nem hajlandó átvenni az egységes szerbhorvátbosnyák fordításban készült papírokat, mert állítólag nem érti őket, és számítógépet sem vesz igénybe azzal az ürüggyel, hogy fél az áramütéstől, mivel biztosan zárlatos gépet adnának neki, hogy megöljék. Minden beadványát kizáróla g golyóstollal írja. A szóvivő szerint a vádlott csak hátráltatni akarja a tárgyalást, mint más vádlottak is tették. Mivel saját követelésére maga látja el a védelmét, gyengélkedése a tárgyalás elnapolásához vezethet. A tiltakozó koplalás nem akadályoz za Seseljt abban, hogy folytassa napi munkáját, pártja ügyeinek irányítását annak ellenére, hogy ezt a börtönszabályzat szigorúan tiltja. A napokban például áldását adta arra, hogy képviselőnek jelöljék, és nevével hirdessék a SRS választási listáját. Mind en arra vall, hogy Seselj így próbál bekapcsolódni a választási kampányba, felrázni a nacionalista szavazótábort a döntő fontosságú januári politikai erőpróba előtt, egyszersmind felkelteni a maga iránti lanyhuló érdeklődést, mielőtt teljesen feledésbe mer ülne. A radikális párt Koszovó kérdésére helyezi a hangsúlyt, arra számítva, hogy a zömében albánok lakta déli tartomány esetleges elszakadása újra felszítja a nemzeti érzelmeket, és ismét hatalomra segíti a jobboldali patrióta erőket, nevezetesen a radi kálisokat és szövetségeseiket, Milosevic szocialistáit. Nemzeti vezér kerestetik Az éhségsztrájk körüli bonyodalmak kétségkívül ki fognak hatni a kampányra, a nemzet érdekében mártírságot vállaló vajda hangzatos választási szlogen a radikálisoknak. Szü kségük is van erre, hiszen az utóbbi hónapokban népszerűségük leszálló pályán van, és bár harminc százalék körüli támogatottságukkal még mindig a legerősebb pártot alkotják, a kormányalakításhoz ez kevés. A pártvezérkar szerint Seselj neve még mindig ütő képes a jelenlegi szerbiai erőviszonyok közepette, és azokat is mozgósítja, akik különben nem az SRSre szavaznak. Slobodan Milosevic távozása után (a volt elnök az idén tavasszal hunyt el hágai cellájában, még mielőtt kimondhatták volna felette az ítélete t) megüresedett a karizmatikus nemzeti vezér helye, és ezt a csetnikvajda tölthetné be, mint a demokratikus tábor ellenpólusának megtestesítője. Milosevic halála, Radovan Karadzic és Ratko Mladic illegalitásba vonulása után ő az egyetlen, aki még lengeti N agySzerbia zászlaját. A belgrádi elemzők többsége szerint azonban a radikálisok számítása téves. Már Milosevic esetében is bebizonyosodott, hogy a scheveningeni börtöncellából nem lehet csodát művelni, és a szerb közvélemény nagyobb részének már különbe n is elege van a hazafias szólamokból.
