Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-21
12 tisztáznia, hogy milyen körülmények között mutatható be a konzervatívok által kért jelentés tekintve, hogy a képviselők egy része nem rendelkezik biztonsági tanúsítvánnyal, így nem férhet hozzá államtitkokhoz. Nemzetbiztonság- vagy nyel vőr? A Képviselőház állandó bizottságához címzett beadványában Nicolae Popa rámutatott: a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójának "végleges következtetéseket" kell ismertetnie arról, mit tesz a szolgálat "az etnikai alapú szecesszionista akciók" megelőzé se és elhárítása érdekében, illetve "bizonyos felforgató akciók ellen". A PC szerint "az úgynevezett polgári szervezetek által kirobbantott potenciális etnikumközi konfliktusok a nemzetbiztonságot, a régió stabilitását, valamint a többség és kisebbség béké s együttélését fenyegetik". Az ÚMSZ kérdésére a konzervatív politikus azzal magyarázta gesztusát, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az RMDSZ vezetői részéről a Székelyföld autonómiáját követelő nyilatkozatok. "A SRInek értelmeznie kell az RMDSZ vezető inek nyilatkozatait" - mondta. Példával is érzékeltette, mire gondolt: "Markó Béla miniszterelnökhelyettes Agyagfalván kijelentette, hogy »sem Bukarest, sem Brüsszel nem oldja meg a mi problémáinkat, nekünk kell megteremtenünk az autonómiát«. A SRInek ér telmeznie kell, mit akart ezzel mondani Markó Béla" - nyilatkozta a konzervatív képviselő. Popa úgy vélte, a fent idézetthez hasonló nyilatkozatok a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, ezért a SRInek gondoskodnia kell arról, hogy "egyetlen állampolgár se ás sa alá az ország területi integritását". Elrettentési eszköz? Kelemen Hunor RMDSZképviselő, az alsóház háznagya szerint egyértelmű, hogy a több román politikus által kifogásolt nyilatkozatok kapcsán nem merülhet fel a nemzetbiztonság kérdése. "Ezért - mondta - nem is látom, milyen szerepe lehet a SRInek. Teljesen abszurdnak tartom, hogy a SRI beszámoljon a parlament előtt, hiszen egyrészt mi nem fenyegetjük az alkotmányos rendet, másrészt a SRInek semmi dolga a helyi autonómiával vagy más, ilyen jelle gű kérdéssel." Kelemen Hunor biztos abban, hogy a Román Hírszerző Szolgálat jelenleg is "aktívan és nagy gonddal" figyeli, hogy mi történik a Székelyföldön és a romániai magyar politikában. "Biztosan van olyan szándék is, hogy megfélemlítsenek - tette hoz zá az RMDSZképviselő , de bennünket nem fognak megfélemlíteni és nem fognak meghatni sem." Nem ez az első alkalom, hogy kiderülhet: a SRI különös figyelmet fordít a magyar politikusokra és "irredenta törekvéseikre" - ahogyan ezt a szolgálat nem egysze r megfogalmazta. Ha Kelemen Hunor szerint abszurd és értelmetlen is ez a "törődés", jogilag teljes mértékben megalapozott. Az 1991ben megalkotott, jelenleg is érvényben lévő nemzetbiztonsági törvény a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek közé sorolja a "revizionista vagy szeparatista jellegű akciók kezdeményezését, szervezését vagy végrehajtását, amelyek bármilyen formában veszélyeztetik Románia területi egységét és integritását". Az idézett előírások messzemenően fedezik a SRIt, ha "érdeklődnek" az au tonómiával kapcsolatos nyilatkozatok kapcsán. Legalábbis eddig így történt annak ellenére, hogy a már említett jogszabály azt is leszögezi, hogy a veszélyeket felsoroló cikkely tartalma nem használható fel a véleménynyilvánítás korlátozására. Nicolae Popa az ÚMSZ többszöri kérdésére sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miként sérthetné meg valaki az alkotmányt azzal, hogy javaslatot fogalmaz meg. A konzervatív politikus végül azzal vágta ki magát, hogy az RMDSZnek előbb kérnie kell az alaptörvény módosítását és csak azután a Székelyföld autonómiáját. A konzervatív képviselő lapunknak elárulta, hogy nemcsak a nyilatkozatok "zavarják". Popa szerint "legalább annyira veszélyes, hogy egyesek népszavazást akarnak szervezni a Székelyföld autonómiájáról ". Ezért követeli az RMDSZtől, hogy határolódjon el az ilyen jellegű kezdeményezésektől.
