Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-21
8 kizárólagosan Mladics tábornok kiadatásához kötni. Egyes brüsszeli értesülések szerint, azok az államok vannak ilyen állásponton, amelyek szo rosabb kapcsolatban állnak Szerbiával. Köztük: Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Magyarország. - Az EUtagországok egy csoportja mindenfajta segítségnyújtást Szerbiának ettől az egy dologtól tesz függővé. Márpedig Szerbia most egy tipikus kereszteződéshez ért, ahol évtizedekre előre el fog dőlni, hogy az ország egy európai úton megy, vagy visszarend eződik egy radikális nacionalista - hadd ne fessem a falra. Ebben a kritikus pillanatban nekem az a véleményem, hogy Magyarországnak és az EUnak közös érdeke, hogy segítsünk azon, hogy ezen a holtponton túljusson, hogy a megfelelő döntést hozza meg, hogy azt a traumát, amit Montenegró kiválása, illetve Koszovó okozott, feldolgozzák, minél kevesebb kárt okozzon, nem utolsósorban a magyar kisebbségnek az ország északi részében, és ezáltal megteremtsük annak a feltételeit, hogy egy kedvező döntés szülessen az ország jövőjével kapcsolatban. Úgy tűnik nekünk, hogy a Nyugat erőforrásokat akar átcsoportosítani, és ezért Koszovóban egy tiszta helyzet létrehozására törekszik. Ennek két elvi alapja lehet. Az egyik az, hogy Koszovó egyben marad, semmilyen módon nem fo gják szétválasztani úgy, mint Boszniát annak idején. A másik, hogy biztosítják a szerb kisebbség számára a jogokat, illetve a megélhetést. Én a népvándorlást nem tartom egy kizárható forgatókönyvnek, és nyilvánvalóan mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk. Magyarországnak és az EUnak egyaránt az az érdeke itt, hogy valóban olyan körülményeket szavatoljon Koszovó északi részén, amely nem vezet oda, hogy ezek az emberek menekülni legyenek kénytelenek. Szkeptikus brüsszeli politiku sok szerint Szerbia legkorábban 2015ben csatlakozhat majd az Európai Unióhoz. Sárdi Károly Balkánszakértő szerint megjósolni nem lehet, hogy Szerbia mikor válik tagországgá. A közvéleménykutatások szerint Szerbiában folyamatosan felülkerekednek a szélső séges nacionalista pártok. Sárdi Károly Balkánpolitikus szerint, ha Szerbiában a januári parlamenti választáson ezek az erők kerülnének hatalomra, az nem jelentené automatikusan azt, hogy az EU megszakítja az együttműködést az országgal. - Ez attól függ , hogy az a kormány milyen lépéseket tesz. Ezt ugye Boszniában látjuk most tisztán, ahol szintén nacionalistább kormány került hatalomra. Az EU minden kormánnyal szóba fog állni, amely demokratikusan választott. Azt, hogy tude majd vele együttműködni, az nyilvánvalóan egy kérdés. vissza Hevér Lóránt Verespatak: külszíni vita a cianidos aranylázról − Az ellenzék "erőteljes diplomáciai és politikai offenzívát" vár a kormánytól Stépán Balázs Hírszerző • 2006. november 20. 12:26 Románia csak akkor nyitja meg az elhíresült aranybányát, ha az biztosan képes lesz megfelelni minden vonatkozó uniós előírásnak - közölte a minap Budapesten a román kormányfő. Tariceanu szerint a verespataki bánya megépítése nemcsak gazdasági, hanem szomszédsági kérdés is. Az általunk megkérdezett politikusok ezt másképp látják. Ha röviden is, de az ígéreteknek megfelelően téma volt a magyar és a román miniszterelnök múlt heti megbeszélésén az egyik legkényesebb államközi ügy, az erdélyi érche gység új aranybányájának megnyitása. A kanadai cég ugyanis a felszín alatti bányászat helyett a falu helyén, ciánvegyület alkalmazásával képzeli el az arany kinyerését. A budapesti környezetvédelmifaluvédelmi aggályokat Gyurcsány Ferenc úgy tolmácsolta k ollégájának, hogy Magyarország számára "sok a nyitott kérdés" ezzel kapcsolatban, Tariceanu azonban biztosította a magyar kormányt, hogy a még hiányzó hatástanulmányokat is megkapják a magyar szakértők. A környezetvédelmi miniszter azonban főnökénél kemé nyebben fogalmazott a Hírszerzőnek: szerinte Magyarország ellenzi a cianidos külszíni termelést, „a magyar álláspont hajlíthatatlan” – közölte Persányi Miklós.
