Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-21
4 fogalmazott Göncz Kinga a Magyarországi Európa Társaság, a Friedrich Naumann Alapítvány és a Középeurópai Egyetem (CEU) közös rendezvényén. Göncz Kinga szerint Magyarország például olyan nemzetközi szemináriumok házigazdájaként tehet a kü lönböző világok közötti jobb megértés érdekében, amelyen az érintett országok képviselői vesznek részt. A magyar diplomácia irányítója kiemelte: Magyarország kettős helyzetben van, hiszen EU- és NATOtagállamként felelősséget kell vállalnia a terrorizm us elleni harcban, de ezzel akár a terrortámadások egyik célpontjává is válhat. Nagyon fontosnak nevezte Göncz Kinga, hogy az iszlám világ kapcsán ne a sztereotípiák, a jórossz, feketefehér szemlélet uralkodjon el. A konferencián a Középeurópai Egye temen tanító Wiktor Osiatynski arról a dilemmáról beszélt, hogy a terrorizmus elleni harcban milyen korlátozása fogadható el az emberi jogoknak. Mint mondta, a biztonság védelme időnként olyan eszközöket követel meg, amelyek egyébként megkérdőjelezhetőek. Osiatynski hangsúlyozta: a biztonsági intézkedések fokozása az emberek félelmét csökkenti. Hozzátette: George W. Bush amerikai elnök igazi legitimációját nem elnökké választása, hanem a szeptember 11. után tett lépései adták. Vincze Hajnalka bizton ságpolitikai kutató azt fejtegette, hogy ha az európai államok szavahihetősége megkérdőjelezhető, ugyanúgy megkérdőjelezhető a terrorizmus elleni harc hitelessége. Kitért arra, hogy a CIAbörtönök ügye kapcsán az mindenképpen kiderült, hogy amerikai titkos tevékenységekre nem feltétlenül érvényesül az európai országok kontrollja. Edwin Rekosh, a CEU vendégprofesszora, a Columbia Egyetem közérdekű jogi kezdeményezésének alapítója előadásában azt mondta, az emberi jogok és a terrorizmus ügyének kezelése k özött feszülő konfliktust, a napvilágot látott börtönkínzási ügyek megítélését az amerikai belső jog és a nemzetközi jog, a genfi konvenció különbözősége bonyolítja. "A radikális amerikai megítélés alapja az, hogy az Egyesült Államok területén az ameri kai jog érvényesül" - tette hozzá Edwin Rekosh. vissza OVB: egy igen, egy nem a Fidesznépszavazásról Népszabadság • Lencsés Károly • 2006. november 21. A FideszKDNP hét népszavazási kérdés e közül kettőről döntött tegnap az OVB: a kórházprivatizáció megtiltását követelő pontot átengedte. Nem tartotta alkotmányosnak, ezért nem fogadta el a tandíj bevezetése ellen megfogalmazott kérdést. Az indoklásból arra lehet következtetni, nem ez lesz az egyetlen elutasított kezdeményezés. Nem bocsátható népszavazásra a Fidesz és a KDNP felsőoktatási intézményekben fizetendő képzési hozzájárulás elutasítására vonatkozó kérdése - így döntött tegnapi ülésén többségi szavazással az Országos Választási Bizot tság (OVB). Az indoklás előrevetíti, hogy további elutasító válaszokra kell számítania az ellenzéki pártnak. Az OVB ugyanis azért nem tartja alkotmányosnak a "tandíjról" szóló kérdést, mert a kormányprogram lényegi elemét érinti. Ugyanígy jellemezhető a hé t kérdésből még jó néhány. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését csupán két ellenzéki párt delegáltja támogatta. A kérdés népszavazásra bocsátása visszaélésszerű joggyakorlásnak, a kormányprogram kijátszásának, burkolt alkotmánymódosításnak tekinthető - hang zott el a döntést megelőző vita során. A testület tagjainak többsége úgy érvelt, az alkotmány tiltja a kormányprogram feletti népszavazást, ebből következően annak egyes meghatározó elemeiről sem lehet referendumot tartani. Ráadásul azzal - állították több en is , hogy a kezdeményezők a "tandíj" ellen szavaztatnák meg az embereket, nem egy konkrét jogszabály módosítását kívánják elérni, hanem "a nincs többé ingyenebéd" kormányzat által sokszor hangoztatott elvét vitatják, és adott társadalmi viszonyokat aka rnak konkrét határidő megállapítása nélkül bebetonozni. Egy szavazatnyi különbséggel átcsúszott viszont az egészségügy privatizációjáról szóló kérdés. Az OVB elnöke, Szigeti Péter szavazatával kialakult minimális többség azt az álláspontot fogadta el, am ely szerint döntő érv, hogy az AB egy hasonló kezdeményezést korábban már átengedett. Nem találtak közvetlen összefüggést a kormányprogram és a kérdés között sem, mert a kabinet nem az intézmények eladását, hanem a magántőke bevonását szorgalmazza. A tes tület ma folytatja a népszavazási kérdések vitáját.
