Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-18
11 A példák a román – magyar viszony egészére kivetíthetõk. Markó Béla vagy Borbély László addig jó minisztere a román kormánynak, amíg a két ország közötti vasúti forgalom felgyorsításáról, vagy a Tisza vízgyûjtõterületének az egységes fejlesztésérõl írnak alá szerzõdéseket, és nem kérik választóik nevében a Székelyföld területi autonómiáját, nem akarják Románia hivatalos nyelveként elis mertetni a magyart. Hantz Péter és Kovács Lehel pedig akkor jó oktatója a multikulturális Babeº – Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE), ha megelégszik azzal, hogy megtarthatja magyarul az óráit; elfogadja, hogy a BBTE multikulturalitása az egynyelvû román felira tokban nyilvánul meg, és nem követel önálló állami magyar egyetemet. Ma már egyre világosabb, a budapesti közös kormányülés a látszat fenntartásának az intézménye. Azt az illúziót teremti meg, hogy román – magyar vonatkozásban a dolgok jól haladnak. Az is l átszik azonban, hogy e látszat fenntartására az elmúlt másfél évtizedben mindkét országnak szüksége volt. Míg a NATO- majd az EUtagságért hajtottak, mind Bukarestben, mind Budapesten indokoltnak érezhették, hogy megnyugtató képet mutassanak a kapcsolatokr ól. Ez a logika diktálta 1996ban a román – magyar alapszerzõdés aláírását, majd a közös kormányülések szervezését. Az elmúlt tíz év alatt csupán annyit változott a helyzet, hogy míg ’96ban az RMDSZ tiltakozott a látszategyezmény ellen, most beállt az aláír ók sorába. A csatlakozási célok kipipálása után az a kérdés, melyik fél ismeri fel hamarabb, hogy okafogyottá váltak a látszatintézkedések, és mit javasol helyettük. vissza Kudarcot vallott a soros EUelnök Varsóban MTI 2006 . november 18. 08:10 Nem sikerült álláspontjának megváltoztatására bírni Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőt az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Finnország miniszterelnökének, Matti Vanhanennek, így továbbra is fenyegeti a lengyel vétó az unió és Oroszország új partnerségi megállapodását célzó tárgyalások megkezdését. Kaczynski és Vanhanen péntek este két órán tárgyalt Varsóban. A találkozó után a konkrét javaslatokkal érkezett finn kormányfő beismerte, hogy kudarcot vallott, nem sikerült egyeté rtésre jutniuk. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Helsinkiben november 24én rendezendő OroszországEUcsúcstalálkozóig hátralévő napokban sikerül dűlőre jutni Lengyelországgal. Megjegyezte, hogy a problémát súlyosbítja, hogy kevés idő maradt a csú cstalálkozóig, de ennek a lengyel fél is tudatában van. Jan Dziedziczak lengyel kormányszóvivő közölte, hogy a lengyel fél hajlandó volt elfogadni a finn javaslatokat, de csak bizonyos változtatásokkal. A kifogásokat nem részletezte, mindössze annyit mon dott, hogy Varsó a legrövidebb időn belül írásos választ ad a finn javaslatokra. Lengyelország arra készül, hogy mindaddig megakadályozza az unió és az Oroszország közötti új partnerségi megállapodását célzó tárgyalások megkezdését, amíg Moszkva fel nem oldja a lengyel élelmiszerekre előírt behozatali tilalmat, és garanciákat nem nyújt az energiaszállítások biztosítására. Varsó "tisztán politikainak" minősíti a 2005 novemberében bevezetett orosz embargót, ami szerinte évente 400 millió eurós veszteséget okoz Lengyelországnak. Oroszország arra hivatkozva tiltotta be a lengyel hús és más élelmiszerek importját, hogy egyes állatorvosi igazolások hamisítványok voltak. Míg Lengyelország az EU bevonásával szeretné rendezni a vitát, Moszkva álláspontja szerin t ezt a problémát kétoldalú tárgyalásokon, az EU részvétele nélkül kell megoldani. vissza Gyergyócsomafalván autonómianépszavazásról döntöttek Erdély.ma [ 20061117 - 13:39:07 ] A Gyergyócsomafalvi Helyi Tanácsa 2006. november 16án, csütörtökön, 19,40 órakor elfogadott határ ozatával december 17re tűzte ki a község referendumát Székelyföld területi autonómiája tárgyában. Ugyanazon az ülésen határozott a testület az önkormányzatnak az RMDSZ által kezdeményezett Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozásáról is.
