Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-15
23 A képviselő szerint Barrosónak ezekben a napokban választ is kell adnia a szocialisták kérésére. Tájékoztatása szerint a második legnagyobb európai parlamenti frakció által bejelentett igény máris "nagy visszhangra" lelt az EPben. "Jó lenne, ha a többi román párt is lobbizna saját frakciójában, hogy a szocialisták kérése érvényesüljön" - mondta ÚMSZnek a szociáldemokrata politikus. KónyaHamar visszafogott A lapunk által megkeresett KónyaHamar Sándor RMDSZes európai megfigyelő is úgy látja: mivel az EPben is elhangzott már a javaslat, Barrosónak mindenképpen meg kell fontolnia Orban feladatkörének bővítési lehetőségét. "Az Európai Parlamentben szinte minden kérdés politikai alku révén dől el, illetve a politikai akaraton múlik. A z EPben piaci demokrácia van" - nyilatkozta az ÚMSZnek Kónya, aki lát esélyt arra, hogy Leonard Orban kisebbségügyi biztos is legyen. Mint fogalmazott: ha a szocialisták ezt kérik, "bizonyára el is érik". Az RMDSZes képviselő azonban figyelmeztetett, ha meg is kapja majd a többletmegbízatást, teljes egészében Orbantól függ majd, hogyan él ezzel a lehetőséggel. "Számomra nincs egyértelműen pozitív jelzése annak, ha a romániai biztos átveszi a kisebbségek kérdéskörét. Ez azt is üzenheti, hogy éppen azért kapta ezt a feladatot, mert Romániában a kisebbségi kérdés példásan megoldódott. A román politikusok amúgy is erről beszélnek Európában" - magyarázta visszafogottságát Kónya. Mint ismeretes, a nemzeti kisebbségek, mint biztosi feladatkör már Varujan Vos ganian jelölésekor is felmerült. Niculescu Tóni korábban "óriási eredményként" értékelte, ha a román biztosjelölt ezt a megbízatást kapja. A külügyi államtitkár akkor azt nyilatkozta: mindez azt bizonyítaná, hogy az Európai Unió a korábbiaktól eltérően a s úlyának megfelelően kezeli ezt a kérdéskört. José Manuel Barrosónak nincs sok ideje dönteni, ugyan az EP kulturális és oktatási bizottsága november 27én hallgatja meg Leonard Orbant, és kérdezi ki a leendő megbízatásáról. A testület a meghallgatásról jel entést készít, amelyről az EP december 1114. között szavaz. A szavazás végkimeneteléhez KónyaHamar szerint nem férhet kétség. "Orban jelölését minden bizonnyal az EP is elfogadja. Az az igazság, hogy Vosganian csúfos visszavonulása után már mindenki túl szeretne lenni a romániai biztos jelölésén" - fogalmazott kérdésünkre Kónya. Orban megkapta a kérdéseket Meghallgatása előtt Orbannak összesen tizenöt, írásban megfogalmazott kérdésre kell szintén írásban válaszolnia. Ezekből kilenc úgynevezett általános témákat (mint például az EU jövője) taglal, hat pedig a leendő szakterületét érinti. Ez utóbbi kérdések közül az egyik így hangzik: "(...) Romániában a Bizottság 2006. májusi jelentése szerint még mindig sok tennivaló van a kisebbségek védelme előmozdít ásának érdekében. Véleménye szerint mennyire fontos a nyelvek kérdése, ami az etnikai kisebbségek védelmét és társadalmi befogadását illeti?" A háromórásra tervezett meghallgatáson Orban válaszainak függvényében a bizottsági tagok újabb kérdéseket is felte sznek. vissza Araszolt a kisebbségi törvény Új Magyar Szó 2006. november 15. Szerző: G. G. Kimozdult a holtpontról a kisebbségi törvény vitája, még akkor is, ha a képviselőház tárgyalással megbízott jogi, oktatási és ember jogi bizottsága csupán egy órán át volt szavazóképes. Bár az alsóház Állan dó Bürójának tegnapi ülésén a frakcióvezetők ígéretet tettek arra, hogy mozgósítják a honatyákat, szavukat csak részben állták. A bizottságban négy teljes bekezdést sikerült megszavazni, ami Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az e lmúlt egy hónaphoz képest mindenképpen előrelépés. "Abban sikerült megegyezni, hogy a kisebbségek legitim szervezeteinek megkérdezése nélkül nem lehet megszüntetni anyanyelvi oktatási intézményt vagy leváltani, illetve kinevezni oktatási intézményvezetőt " - tájékoztatta lapunkat Márton Árpád. Az eredeti elképzelés alapján ebben a kérdésben a Kulturális Autonómia
