Reggeli Sajtófigyelő, 2006. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-11-15
18 Két nap múlva együttes kormányülés Budapesten RMDSZ Tájékoztató • 20061114 - Románia és Magyarország viszonyát a jö vőben is a stratégiai partnerség kell meghatározza – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnökhelyettes kedden, bukaresti sajtóértekezletén. A kormányülés napirenjének ismertetése előtt, a szövetségi elnök értékelte a tavalyi, Bukarestbe n megrendezett együttes esemény eredményeit, megvalósításait. Mint mondta, több konkrét elképzelést sikerült megvalósítani, az elmúlt évben pedig a stratégiai partnerség jellemezte a két ország kapcsolatát. - Bár ma már egyre ritkábban beszélünk erről, e z csakis azért van így, mert természetesnek tekintjük ezt a partnerséget – mutatott rá az elnök hozzátéve, nagyon fontos, ha a két ország jó viszonyban van, nem csupán a szomszédság miatt, hanem a közös történelem miatt is. – Meggyőződésem, hogy a XXI. szá zadban együttműködésre vagyunk ítélve, energiánkat nem az egymással szembeni versengésre, hanem az együttműködés erősítésére kell koncentrálnunk, különösen most, amikor Románia is hamarosan az Európai Unió tagjává válik. A két ország viszonyát a jövőben is stratégiai partnerség kell meghatározza – fogalmazott Markó Béla. Ami az együttes kormányülés tartalmi részét illeti, a szövetségi elnök elmondta, a várható politikai nyilatkozatok mellett ezúttal is számos konkrét döntést is hoznak majd a két kormány k épviselői: a román és a magyar állam közösen biztosít majd anyagi támogatást több tanügyi intézménynek, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak, a bukaresti Ady Endre Líceumnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak, de nem utolsó sorban a Batto nyai iskolának is. A csütörtöki együttes ülésen ismét szerepelnek a felsőfokú oktatási intézmények közötti együttműködésre vonatkozó napirendi pontok: a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem, a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem és más magyaror szági egyetemek közötti kapcsolatok elmélyítésére vonatkozó kérdéseket is megvitatnak majd az illetékes tárcavezetők. A művelődés terén is rendhagyó döntések várhatóak: újdonságnak számít például a két ország kulturális örökségének digitalizálására vonat kozó kezdeményezés, mint ahogyan a Román illetve a Magyar Tudományos Akadémia közös bizottságának együttműködése is, ez utóbbi a közös történelmi szemlélet kialakítására, és egy esetleg közösen kidolgozott történelemkönyv kidolgozására irányul. A kormányül ésen ugyanakkor több emlékmű restaurálásáról is születik majd megállapodás. Az infrastrukturális együttműködési lehetőségek között szerepel az északerdélyi autópája, a IVes korridor, valamint a VajaNagybányaSzatmárnémeti gyorsforgalmi út építése. A k ét kormány várhatóan dönt a határátkelés megkönnyítésének módjáról is. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozat értelmében Románia EUcsatlakozását követően egyetlen ellenőrzési pont lenne a románmagyar határátkelő helyeken, ahol a személyazonossági igazolván y alapján történne meg a másik ország területére való átkelés. Szintén a napirenden szerepelnek közös vámügyi, illetve biztonsági intézkedésekről szóló kérdések is. A két ország kormánya ezúttal is számos fontos kérdésről dönt majd, ám – tette hozzá - “n em vonatkoztathatunk el attól sem, hogy, miközben a két ország partnerségéről, szoros együttműködésről beszélünk, egyes pártok feszültséget szítanak, erősítik a a nacionalista, magyarellenes retorikát” – hangsúlyozta a szövetségi elnök utalva a Szociáldemo krata Párt esedékes RMDSZellenes, bizalmatlansági indítványára. Markó Béla felelőtlennek nevezte a PSD kezdeményezését, ugyanakkor jelezte, hogy az elmúlt 16 évben ezidáig egyetlen bizalamatlansági indítvány sem fogadott el a Parlament. Amennyiben valamel yik koalíciós partener megszavazná a PSD indítványát, az annyit jelentene, hogy nincs koalíció, és új képletet kellene kigondolni – tette hozzá a szövetségi elnök. Markó Béla nevetségesnek, mi több, tragikomikusnak nevezte azt az helyzetet, hogy, miközbe n mindenki elfogadja a helyi közösségek, önkormányzatok egyre hangsúlyosabbá váló döntéshozatali önállóságát, egyes ek megtagadnák a kisebbségi közösségek azon jogát, hogy sajátos kérdéseikről maguk dönthessenek. - Ebben az esetben arra ébredhetünk, hogy miközben a helyi intézmények vezetése a helyi, illetve megyei önkormányzataink hatáskörébe tartozik- a kisebbségi k özösségek intézményei továbbra is minisztériumi alárendeltségben maradjanak – mutatott rá a szövetségi elnök. Hozzátette: a Parlament elfogadta a pártok finanszírozásáról szóló törvényt, és várhatóan rövid időn belül megszavazza az Országos Feddhetetlenség i Ügynökség létrehozásáról szóló törvénytervezetet is, de elfelejtik azt, hogy az Unió még egy harmadik jogszabály elfogadását is sürgette: a
